Címlap Közélet Városbújócska, avagy szemléletváltás az urbanisztikában
Városbújócska, avagy szemléletváltás az urbanisztikában PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2009. október 21. szerda, 07:36

Az urbaisztika – a városról gondolkodók tudománya – születésnapot ünnepel: a Budapesti Műegyetem Urbanisztikai Tanszéke 80 évvel ezelőtti megalapítására emlékezik. De mit is jelent ma a városról gondolkodni?

Lewis Mumford, neves várostörténész szerint a város valaha jelképesen maga a világ volt, mára viszont az egész világ egyetlen hatalmas várossá lett. A 2025-re szóló előrejelzések szerint a világ népességének már csaknem a fele városokban él majd, ezek kétharmada pedig fejlődő világ nyomornegyedeiben lesz. Míg a budapestiek legfőbb gondja a kutya-piszok és a graffiti elleni harc, addig globális léptékben gondolkodva sokkal inkább aggódhatunk: szociológusi, vagy környezetvédelmi szakmérnöki végzettség nélkül is belátható, hogy a jelenlegi „fejlődési” tendenciák előbb-utóbb katasztrófába torkollanak. 
A fenntartható fejlődés a jövő záloga. A világ a maga törvényei szerint változik. Évszázadokon át elhitetni magunkkal, hogy kezünkben tartjuk a kormányrudat, sőt mi magunk szabjuk meg a haladás irányát, mára világossá vált: a hajó szabadon és öntörvényűen mozog saját pályáján. Ám, ha irányítani nem is, pályáját befolyásolni módunkban áll. Úgy tűnik, a technika áldásait élvezve az emberiség megfeledkezett a felszín alatt leselkedő alattomos veszélyekről, s valljuk be, most is csak a kényszer viszi rá, hogy kiutat keressen. 

 

 

 

Az urbanisztikával foglalkozó szakemberek feladata a valós és jogos igényeket feltárni, majd megtalálni a megfelelő forrásokat azok beteljesítéséhez. Ennek gyakorlatáról Ongjerth Richárdot, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnökségi tagját, egyben a társaság nonprofit szakmai kft.-jének, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpontnak az ügyvezető igazgatóját kérdeztük. Ő frappáns hasonlattal a kisgyermekes szülők által jól ismert mesebeli Tesz-vesz Várost hozza fel példának, ahol sokan, sokfélét csinálnak, ahol a fejlődés véget nem érő folyamat. A technika haladásával egyre szaporodó új ötletekre a városlakók mindig vevők, az urbanisztika feladata a városban folyó szakadatlan munkálkodás koordinálása. 
A rendszerváltáskor hosszú időre megszűnt a stratégiai tervezés, amely korábban az ötéves tervek szintjén létezett. Így a magukra maradt várostervező építészek jobb híján a környezetre próbáltak hagyatkozni, onnan inspirációt meríteni a továbblépéshez, de a környezet maga nem mondja meg, mire van szüksége. Elsődleges a társadalom igénye, a várostervezés feladata pedig az érdekek harmonizálása. Ehhez komplex képzettségű szakemberekre lenne szükség, nem pedig a társadalmi igényeket sokszor semmibe vevő, vagy nem is ismerő, szakma-centrikus építészekre. 

 

 

 

Az Urbanisztikai Társaság vezetője gondnak tartja továbbá, hogy a meglévő értékek karbantartásának, fenntartásának nincs kialakult gyakorlata, a lakosság igényeit nem igen ismerik, pedig az emberek akkor elégedettek, ha érzik, törődnek velük. Szűkszavú, lényegre törő módon kellene tálalni az igénye ket és megoldási lehetőségeket szakmai és közösségi fórumokon egyaránt. A szükséges teendők felismerésében és érthető megfogalmazásában segíthet az EU pályázati rendszere, amely a városfejlesztési támogatásokat a stratégiai tervezés, és a társadalmi részvétel megvalósításához köti. Afféle tanfolyam ez, amely 2014-ig tart, addig kell a befektetőkkel olyan kapcsolatot kialakítani, amely társadalmi haszonnal is kecsegtet. Ongjerth Richárd szavaival élve: az EU megtanít hálót kötni a halászathoz, de ingyen halat nem oszt.
A magyar szakmai szervezetek sokat tesznek a várostervezés népszerűsítéséért. Az Urbanisztika Tanszék rendezvénysorozattal ünnepli az évfordulót. Az évente októberben megrendezésre kerülő Építészet Hónapja idén egyben az Urbanisztika hónapja is lesz. A rendezvényeknek a szociális közösségi célra átalakított nyolcadik kerületi Kesztyűgyár épülete ad otthont.
A városlakók is felelősek környezetük alakulásáért. Ongjerth Richárd arra bízta: mindenki figyelje, mi történik körülötte, és próbálja tágabb összefüggések tükrében megítélni a látottakat. Magyarországon is rendszerető a népesség többsége, mozgósítható a lakosság közcélra, érdemes élni az ebből fakadó lehetőségekkel. Ha graffitimentesítés közben a város fejlődésének elmélete is felkelti a városlakók érdeklődését, látogassák bátran az Urbanisztika hónapjának rendezvényeit.

 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld