Címlap Vélemény & vita A HM-ből kirúgott Farkas Roland százados levele a tűzijátékról
A HM-ből kirúgott Farkas Roland százados levele a tűzijátékról PDF Nyomtatás E-mail
2006. augusztus 31. csütörtök, 08:22


Ő volt az a katonatiszt, aki afganisztáni szolgálata után nyílt levélben bírálta a HM-et és a honvédség vezetését a csapatoknál uralkodó katasztrofális állapotok miatt, melyek az ország védelmét bénítják. A minisztérium és mások azonnal dühödt támadást indítottak Farkas ellen, rövid időn belül szakmailag és emberileg is ellehetetlenítették - a munkahelyéről való kirúgástól egyes internetes fórumokon való névtelen rágalomhadjáratig mindent bevetettek - így családjával, akiket mellesleg szintén zaklattak, Kanadába vándorolt, és ott kezdett új életet. Jelenleg katasztrófavédelmi tisztként dolgozik Ontario államban. Mellékesen államunknak kb. 50 millió forintjába került minden kiképzése és katonai pályán való tapasztalatszerzése, de ezt az összeget kidobták, mert fontosabb volt kicsinálni. Megdöbbenve
olvastam a híreket - kezdi
írását a százados.

Kanadában,
Ontarióban vagyok katasztrófavédelmi
tiszt, és nagyon megdöbbentem azon, ami
történt. Részvétem a
hozzátartozóknak.

Ugyanakkor
azt kell mondanom, Isten hozott, Magyarország, a
való világban! Nem a tévét
kell bámulni, a reality show-kat vagy a bangladesi
áradásokat, az amerikai
tornádókat, hanem előre gondolkodni. Mert ez a
való világ.

1998
novemberében, amikor 28 fok volt, már
valódi tornádó volt
Magyarországon. Az áradások sem mai
keletűek, és bár egyelőre megúsztuk a
kaliforniai méretű erdőtüzeket, de az is
bekövetkezhet, akárcsak egy paksi baleset (a
legutóbbi balesetnél szintén voltak
kommunikációs problémák),
satöbbi...

Itt, Torontóban 32
különböző katasztrófát
azonosítottak be a szakemberek (hő- és
hideghullámok, hóvihar,
árvíz,
özönvízszerü esők,
orkán, tornádó, robbantás,
áramszünet, nagy tüzek,
nukleáris baleset...), mint potenciális
veszélyt, és mindegyikre
Megakadályozási,
Felkészülési,
Válaszadási és
Kárelháritási Tervek (Prevention,
Mitigation, Response, Recovery) lettek kidolgozva. És
begyakorolva!!!!

Mikor volt Budapesten nagyobb
katasztrófa-védelmi gyakorlat?

Nekem
az az érzésem, hogy valahogy
Magyarország mindig csak kullog az események
után. Ennyi szakmai hibát életemben
nem láttam, itt nem egy felelős van, hanem rengeteg.
Először is, milyen katasztrófavédelem
az, ahol órákkal később
olvassák el az OMSZ e-mailjét a közelgő
"vörös" kategóriás
viharról? Miért e-mail??

Én,
ha az ontariói katasztrófavédelmi
központban ilyen riasztást kapok (mail-en is,
telefonon és faxon megerősitve a
meteorológiától, plusz 24
órán át figyelnem kell az
időjárásfigyelő és előrejelző
kommunikációs hálózatot
és a riasztással ellátott
meteorológiai
rádiócsatornát), akkor azonnal
magasabb készültségbe kell helyeznem a
katasztrófavédelmi műveleti központot,
és riadóztatni az illetékes
minisztériumokat, állami szerveket,
satöbbi. Olvasom, hogy a hajóskapitányok
maguk döntik el, hogy kikötnek-e. Egy
riasztási rendszerben ott kellene lennie az összes
vészhelyzeti szervnek (rendőrség, mentők,
tűzoltók...), veszélyes üzemnek (pl.
Paks), a minisztériumoknak. A vízügy
felelős a hajótársaságok
riasztásáért, a
környezetvédelmi tárca a nemzeti
parkokért, satöbbi... Számtalan
megoldás létezhet, lényeg, hogy
hatékony legyen.

Odahaza miért
nincs megfelelően szabályzott és begyakorolt
riasztási rendszer? Talán azért, mert
Magyarországot még nem
sújtották emberek millióit
érintő katasztrófák, és az
illetékesek elfelejtenek előre gondolkodni?

Aztán
egy rendezvényszervező cég hogy lehet ilyen
felelőtlen? Nyugaton teljesen normális, hogy az ilyen
cégeknek üzletvitel-folyamatossági
tervük (business continuity plan) van
katasztrófák
bekövetkezésére,
enélkül üzletet sem kötnek
velük az állami szervezetek.
Magyarországon hogy fordulhatott ez mégis elő?

Úgy,
hogy minden idők legolcsóbb augusztus
huszadikáját csak gagyi cégekkel
lehetett megvalósítani.

De
akkor a szerződést kötő MEH most ne akarja
elhárítani a felelősséget. Itt az
üzleti életben még komolyabb a dolog. A
McDonalds ma már például nem
köt olyannal beszállítói
szerződést, akinek nincs
vészforgatókönyve, és nem tud
krumplit beszállítani mínusz 40
fokban, hózivatarban, vagy a 2003-as totális
áramszünethez hasonló helyzetben!
Olvasom a hazai üzletvitel-folyamatosságot,
és az illetékesek még mindig csak ott
tartanak, hogy a
számítógépes rendszereket
backup-olni kell. Hát, sokkal többre is
futhatná, és akkor nem kapnék olyan
e-mail-eket, mint a múlt hónapban, hogy
Lillafüred méltán híres
pisztrángtelepét tönkretette az
áradás. A biztositók meg nem fizetnek,
hát, azokra is ráférne már
egy kis szabályozás...

Megbukott
a magyar irányítási rendszer

De
ami nagy tanulság ebből a
katasztrófából, úgy tűnik,
a vezetés-irányitás
kérdése. Mi itt nem igazán az amerikai
típusú egyszemélyi
döntéseket (incident command)
részesítjük előnyben, hanem a "hozzuk
össze a szakembereket" típusú rendszert.
Ilyen katasztrófa esetén a Környezeti
Erőforrások Minisztériuma veszi kézbe
az irányítást, és a
Közbiztonsági Minisztériummal, a
Közlekedésüggyel, az
Egészségüggyel és
más minisztériumokkal azonnali kapcsolatba
kerülnek. Több szálon is beindul a
riasztás, értesül róla a
helyi önkormányzat (polgármester)
és a kormány összes felelős szerve, de a
rendezvényt szervező cég is. Odahaza nekem
úgy tűnik, hogy a New Orleans-i
gátszakadásos
hurrikánkatasztrófánál
csúnyán leszerepelt, amerikai FEMA
típusu egyszemélyi-egyrendszerű
módszer dívik, csak itt is ugyanaz a baj: sosincs
meg az az "egy", és felelősök sincsenek. Lehet,
hogy az otthoni katasztrófavédelemre is az
vár majd, mint a FEMA-ra, és
lehúzzák a rolót? Lehet, de
Magyarországon annál sokkal többre lesz
szükség, mert sok minden más is
hiányzik.

Aztán felvetődik
bennem a kérdés, hogy Budapest
főpolgármestere mikor látta utoljára a
főváros katasztrófavédelmi
tervét? Miért nem készitenek a
városházán augusztus 20-ra
katasztrófavédelmi tervet, amelynek a
megelőzéssel foglalkozó
részében ott lett volna a helye a
meteorológiának is? De legalább
miért nem követelnek meg ilyet a szervezőktől? Ki
kontrollál? A vihar mellett nagy tömegek elleni
terroristatámadásra is így van
felkészülve a főváros?

Egy
ilyen tervben óriási szerepe van (lenne) a
BKV-nak és a
közintézményeknek (menedék),
a biztonsági őröknek,
segélyszervezeteknek, kutató-mentő
szolgálatoknak és ki tudja, még
hány tucat érintettnek. Itt, Kanadában
mindenhol képzett
katasztrófavédelmisek vannak, diplomát
is lehet szerezni katasztrófavédelemből,
és nem csak volt tűzoltók és
katonatisztek alkotják a
katasztrófavédelmet, mint odahaza. Nem mondom,
hogy ők alkalmatlanok, sőt! Ők a legalkalmasabbak erre a feladatra! De
a katasztrófavédelmet nagyon
körültekintően kellene megszerveznie, és
folyamatosan gyakoroltatnia az illetékeseknek. A
kormányoknak pedig nem lehet olyan szervezeteket
leépítenie, mint a
katasztrófavédelem vagy a
mentőszolgálat.

Éppen a
napokban olvastam, hogy több, mint 80 embertől
válik meg a katasztrófavédelem, de ez
nem veszélyezteti a
készültséget és
biztonságot. Van egyáltalán? Paks
környékén
állítólag csak lejárt
szavatossagú védőeszközök
vannak a katasztrófavédelmisek
birtokában a lakosság
számára... A
leépítés persze jelenthet
hatékonyabb rendszert is. Egy japán
felmérés szerint egy 600 fős szervezet
már elég feladatot ad saját
magának, és látszólag
dolgozni fog, anélkül, hogy bármilyen
input feladattal megbíznánk. Tehát a
leépítés néha
jó. Csak attól félek hogy, mint eddig
is, a hatékonyság nem javul. Ahhoz olyan
emberierőforrás-gazdálkodás kell,
amely a szakemberek előmenetelét biztosítja
mindenhol. A diplomáknak és a megszerzett
gyakorlatnak kell dominálnia, nem pedig a haveri
kapcsolatoknak. Ezt itt, Kanadában nagyon komolyan veszik.
Velem szóba sem álltak addig, amig nem tanultam
ki a katasztrófavédelmet a főiskolán,
a katonai múltam egyáltalán nem
számított enélkül.

És
most az oktatásról. Magyarországon
csak néhány órában lehet
tanulni katasztrófavédelmet, azt viszont egyetlen
összevont tanszék helyett sok helyen: a BM
Katasztrófavédelmi Oktatási
Központban, a Zrínyi Nemzetvédelmi
Egyetemen és most már a Rendőrtiszti
Főiskolán is. Nagyszerű! Van pénz
dögivel. Helyette itt, Kanadában minden egyes
településen van
katasztrófavédelmi felelős (community emergency
management coordinator), vagy a tűzoltóparancsnokot
bízzák meg vele. A lényeg, hogy ők
komoly katasztrófavédelmi
képzésen mennek keresztül. Az otthoni,
megyei védelmi bizottságosdi nekem
ósdinak tűnik, bár ezt is lehetne megfelelően
működtetni, ha nem azzal vesződnének
állandóan, hogy lerobbant az egyetlen kocsijuk,
vagy éveket könyörögnek egy
térinformatikai rendszer
megvásárlásáért.

Magyarországot
is egyre több természeti csapás
és emberi mulasztásból
(butaságból,
bürokráciából)
adódó katasztrófa éri. Itt
a kettő kombinációja történt.
Kezdődhet az egymásra mutogatás, pedig bizony
mindenki mulasztott! Polgármester, MEH,
katasztrófavédelem, meteorológia,
rendezvényszervezők. Hatékonyság
és felelős sehol, de jól fizetett
állások annál több.
Pártfüggetlenül. Most pedig
próbára tette ezt a rendszert egy vihar
és az emberi butaság. Remélem, a
felelősöket is elfújja...

Még
egyszer őszinte részvétem a
hozzátartozóknak.
Farkas
Roland
 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld