Ha rádöbbennek, mi zajlik a thaiföldi dzsungelekben |
![]() |
![]() |
![]() |
2008. október 16. csütörtök, 20:35 |
![]() Ma Pai 19 éve érkezett Thaiföldre. A brutális hatalom elől családjával együtt menekülttáborban keresett menedéket. A thaiok kimondottan barátságosan fogadták őket. Ma Pai kérdésükre elmesélte, hogy a kayan lányok először ötéves korukban kapnak perecet a nyakukba. Az idő múlásával egyre több karikával nyújtják nyakukat: az idősebb asszonyok nemritkán kilenckilónyit is viselnek vállukon. Hozzátette, az öregek úgy mesélik, hogy eredetileg emberrablók ellen kezdték el hordani a fémeket – mármint hogy a haramiák inkább másokat, nem eltorzítottakat szemeljenek ki maguknak. A nyaknyújtás végül hagyománnyá és szépségideállá vált. (Egy másik elmélet szerint egyébként a régen oly gyakori tigristámadások ellen lehetett hatásos a hosszú, csillogó nyak. Ezt a kissé furcsán hangzó nézetet etológusok sem tartják kizártnak.) Thaiföld igazán vendégszerető ország. A paradicsomi szépségű tengerpartok és a kétes hírű piros lámpás negyedek külföldiek hadát vonzzák, nemkülönben az északon kialakított mesterséges bennszülött rezervátumok – olvasható a Der Spiegel magazinban. A nyugati, hátizsákos turisták örömmel „fedezik fel” elefántok hátáról a hegyi törzseket. A menekültek eleinte örültek, hogy a thaiok falvakat építettek nekik, ahol csecsebecséiket is árusíthatják. Eljátszhatják a bennszülöttet, ősi táncaikat rophatják a látogatóknak. A mintafalvak bejáratánál kifüggesztett táblákért már kevésbé lelkesedtek. Ezekre ráírták a thaiok, hogyan kell a turistáknak viselkedniük: „Illetlenség megérinteni a lakókat, de fotózni nyugodtan szabad”, és „Ne etesse a gyermekeket édességgel!” Ahogy felvirágzott az idegenforgalom, még mindig nyugtathatták magukat azzal, hogy jobban élnek, mint a több mint 120 ezer menekülttáborban sínylődő burmai honfitársuk. De aztán nemzetközi segélymunkások biztatására belőlük is kitört a tiltakozás. Az ENSZ szakértői emberi állatkertnek bélyegezték tartásukat. A kayanok tulajdonképpen ekkor döbbentek rá, hogy a mutogatásukból származó hatalmas jövedelemből gyakorlatilag egyáltalán nem részesülnek. Ha meglátják őket falujukon kívül, akkor két hét börtön vár rájuk. Nem kaphatnak útlevelet, ezért a befogadásukra vállalkozó Új-Zélandra sem költözhetnek. Betelt a pohár, néhány kayan asszony tiltakozásul levetette karikáit, noha így szinte csak feküdni tudnak, ám hősökké váltak. Az üzletágból élő thaiok rettegni kezdtek: ahogy a cunami letarolta az ország partjait, a menekültek kizsákmányolásából élő hotel- és hajótulajdonosok, az utazásszervezők, az elefánthajcsárok, idegenvezetők és taxisok tömegei úgy veszíthetik el bevételi forrásukat, ha a nagyvilág rádöbben, mi zajlik a thaiföldi dzsungelekben. Forrás: Népszava |