Kultúra Ha rádöbbennek, mi zajlik a thaiföldi dzsungelekben
Hirdetés
| Ha rádöbbennek, mi zajlik a thaiföldi dzsungelekben |
 |
 |
 |
| 2008. október 16. csütörtök, 20:35 |
 A világ szerencsésebb feléből egyre többen utaznak Thaiföldre, hogy fémperecekkel kinyújtott nyakú bennszülött asszonyokat láthassanak. Ezek a bennszülöttek valójában eredetileg a burmai–thai határvidéken élő karen etnikumhoz tartozó nők, akik magukat kayanoknak nevezik. A kayan egy nőközpontú életfilozófiát, egyfajta vallási hagyományt követő közösség.A thaiföldi dzsungelben elefántok hátán angolok, az esőerdő folyóin motorcsónakkal spanyolok közelednek a háromszáz lelket számláló Huay Pu Keng falucskához, amely az ország északi részén található. Bejáratánál egy kasszánál mosolygó thai, tehát még véletlenül sem az apró település menekült lakóival azonos etnikumú felügyelő fogadja a látogatókat. Kis pultocskákon helyben készült ajándéktárgyakat árulnak, a kayanok tarka népviseletben pompáznak. A negyvenéves Ma Pai is szoknyát, egyszerű pamutinget és színes kendőket hord. Az idill bizony megnyitja a nyugatiak pénztárcáit.
A látogatók átszámítva 1300 forintot fizetnek fejenként, hogy beléphessenek a faluba. Ezért az összegért a helyiek nap mint nap eljátsszák a bennszülöttet. A kayan nők világhírűek többkilónyi nyakpereceikről, amelyek miatt zsiráfnyakúaknak is titulálják őket. Hazájukban, a szomszédos Burmában elmebeteg tábornokok elnyomása alatt kénytelenek élni. Ma Pai 19 éve érkezett Thaiföldre. A brutális hatalom elől családjával együtt menekülttáborban keresett menedéket. A thaiok kimondottan barátságosan fogadták őket. Ma Pai kérdésükre elmesélte, hogy a kayan lányok először ötéves korukban kapnak perecet a nyakukba. Az idő múlásával egyre több karikával nyújtják nyakukat: az idősebb asszonyok nemritkán kilenckilónyit is viselnek vállukon. Hozzátette, az öregek úgy mesélik, hogy eredetileg emberrablók ellen kezdték el hordani a fémeket – mármint hogy a haramiák inkább másokat, nem eltorzítottakat szemeljenek ki maguknak. A nyaknyújtás végül hagyománnyá és szépségideállá vált. (Egy másik elmélet szerint egyébként a régen oly gyakori tigristámadások ellen lehetett hatásos a hosszú, csillogó nyak. Ezt a kissé furcsán hangzó nézetet etológusok sem tartják kizártnak.) Thaiföld igazán vendégszerető ország. A paradicsomi szépségű tengerpartok és a kétes hírű piros lámpás negyedek külföldiek hadát vonzzák, nemkülönben az északon kialakított mesterséges bennszülött rezervátumok – olvasható a Der Spiegel magazinban. A nyugati, hátizsákos turisták örömmel „fedezik fel” elefántok hátáról a hegyi törzseket. A menekültek eleinte örültek, hogy a thaiok falvakat építettek nekik, ahol csecsebecséiket is árusíthatják. Eljátszhatják a bennszülöttet, ősi táncaikat rophatják a látogatóknak. A mintafalvak bejáratánál kifüggesztett táblákért már kevésbé lelkesedtek. Ezekre ráírták a thaiok, hogyan kell a turistáknak viselkedniük: „Illetlenség megérinteni a lakókat, de fotózni nyugodtan szabad”, és „Ne etesse a gyermekeket édességgel!” Ahogy felvirágzott az idegenforgalom, még mindig nyugtathatták magukat azzal, hogy jobban élnek, mint a több mint 120 ezer menekülttáborban sínylődő burmai honfitársuk. De aztán nemzetközi segélymunkások biztatására belőlük is kitört a tiltakozás. Az ENSZ szakértői emberi állatkertnek bélyegezték tartásukat. A kayanok tulajdonképpen ekkor döbbentek rá, hogy a mutogatásukból származó hatalmas jövedelemből gyakorlatilag egyáltalán nem részesülnek. Ha meglátják őket falujukon kívül, akkor két hét börtön vár rájuk. Nem kaphatnak útlevelet, ezért a befogadásukra vállalkozó Új-Zélandra sem költözhetnek. Betelt a pohár, néhány kayan asszony tiltakozásul levetette karikáit, noha így szinte csak feküdni tudnak, ám hősökké váltak. Az üzletágból élő thaiok rettegni kezdtek: ahogy a cunami letarolta az ország partjait, a menekültek kizsákmányolásából élő hotel- és hajótulajdonosok, az utazásszervezők, az elefánthajcsárok, idegenvezetők és taxisok tömegei úgy veszíthetik el bevételi forrásukat, ha a nagyvilág rádöbben, mi zajlik a thaiföldi dzsungelekben. Forrás: Népszava |