Címlap Kultúra Rendszerváltók az Echo Tv-ben
Rendszerváltók az Echo Tv-ben PDF Nyomtatás E-mail
2008. október 14. kedd, 20:18
Az Echo Televízió ma esti 20 év – 20 ember című műsorának vendége Széles Gábor lesz. Érdemes a Korlátozott rendszerváltozás alcímű műsor kapcsán felidézni Stefka István Rendszerváltók és Joseph Pozsgai A rendszerváltás haszonélvezői című könyvének máig ható igazságait. Történész legyen a sarkán, aki karakán választ tud adni arra a kérdésre, történt-e rendszerváltozás tizennyolc-húsz évvel ezelőtt. Ugró Miklós, aki nem történész, felteszi a kérdések kérdését Stefka István Rendszerváltók című könyvének előszavában: "Mit ér a tulajdonviszonyok, a gazdaság átalakítása, ha az egykori népvagyon jórészt azok kezébe került, akik addig is kezelték, s akik bűnözők módjára elherdálták, fosztogatták azt?" Sok más, hasonlóan fontos kérdést tesz fel Stefka többek közt Bíró Zoltánnak, Nyers Rezsőnek, Zsíros Gézának, Csurka Istvánnak, Kiss Gy. Csabának, Andrásfalvy Bertalannak, Kozma Imrének, Szűrös Mátyásnak, Kövér Lászlónak, Csintalan Sándornak, Tőkés Lászlónak, Duray Miklósnak, Tamás Gáspár Miklósnak, Lezsák Sándornak, Horváth Balázsnak és Orbán Viktornak. A neveket szinte találomra sorjáztattam ide, hogy látható legyen, milyen sokan mennyire sokféleképpen vélekednek a rendszerváltozásról, már ha megtörténtnek tekintik egyáltalán.



Ahhoz azonban, hogy eljussunk magához a fogalomhoz, szükségesnek látszik egy másik jeles szerzőtől idézni, mi is történt Európában és Magyarországon 1985 és 1990 között. Joseph Pozsgai, a jeles Európa-kutató A rendszerváltás haszonélvezői című könyvében pontos és tömör összefoglalást ad, érdemes hosszabban idézni tőle: "Igazából Magyarországon csak akkor jött létre egy látható »ellenzéki mozgalom«, amikor 1985-ben Moszkvában Gorbacsov került hatalomra, és egyre biztosabbá vált, hogy előkészíti a Szovjetunióban a rendszerváltást. Annak érdekében, hogy »nehogy túl későn« érkezzenek, számos okos pártkatona a marxizmus köldökzsinórján leereszkedett a még alig látható ellenzékbe, és annak zászlóvivője lett. Nehéz lenne az »ejtőernyős«-öket a meggyőződéses disszidensektől név szerint megkülönböztetni, és egyiket az egyik, másikat a másik csoporthoz sorolni. (A német társadalom később ezekre a tapasztalatokra az NDK végnapjaiban tett szert, amikor a belügyesek az igazi demokraták közé keveredtek.) Így jöttek létre a régi politikai masszából az új pártok és csoportosulások.



Egyetlen kivételt ebben az időszakban a Magyar Demokrata Fórum jelentett, a lakosság csaknem minden rétegét felölelő hazafias mozgalom, olyan emberek, akik ilyen vagy olyan módon áldozatok voltak a kommunizmusban, vagy legalábbis hátrányba szorultak. Mivel ez a mozgalom a lakosság jelentős többségét képviselte, és Pozsgay Imre védelme alatt állt, nem illett bele az áldemokratikus látszatú új politikai környezetbe, és feltehetőleg jelentősen zavarta volna a régi nómenklatúra privatizálási versenyfutását. A Magyar Demokrata Fórum elnöke, Bíró Zoltán visszalépett az új hatalmi konzorcium javára, azzal az indokkal, hogy egykori – jóllehet az állampárt soraiból kizárt – párttagként nem tudja a legnagyobb ellenzéki erőt vezetni. Hiába próbálta meg barátja, Pozsgay Imre maradásra bírni. A Fórum számára tehát egy új elnököt kellett találni, olyat, aki a várható győzelem esetén Magyarország új miniszterelnöke lehet.



A »királycsinálók«, Pozsgay Imre, Bíró Zoltán és Csoóri Sándor költő, alkalmas embert kerestek. Csoóri javasolta, hogy Antall József vegye át a fórum vezetését. Miután már jól ismerték Antall József történész politikai ambícióit, mindhárman őt választották.



A jelölt kiválóan képzett, vezető politikai formátummal rendelkező férfi volt, akinek azonban semmilyen gyakorlata nem volt, amely alkalmassá tette volna őt egy néppárt vezetésére." A sommás ítélettel lehet ugyan vitatkozni, például elmondani, hogy ő az MDF-et nem vezetni akarta, hanem a kormányzóképesség megőrzése miatt felhasználni, de nem érdemes. Mert Joseph Pozsgai szeret keményen fogalmazni, másutt ezt írja: "A vörös bűnök elkövetői közül sokan most nyugdíjas éveiket élvezik, háborítatlanul élhetnek az utódállamokban, sőt ismét magas politikai pozíciókat foglalnak el, mintha a történtek csupán rossz álom lenne. Egyetlen államban sem történt átfogó vizsgálat, tényfeltárás a fordulat után, sehol sem büntették meg az íróasztal mögött ülő politikai bűnözőket, a töltőtollas gyilkosokat és segítőiket. Egyáltalán, még bűnösségüket sem állapították meg." (Az idézeteket Titkos Borbála fordításában adjuk.) A kemény ítélet megmaradt néhány publicisztikai írás korlátai között, annyiban demokráciában élünk napjainkban, hogy bármi leírható, csak az a gond, hogy teljesen hiába, mert nem történik semmi.



Stefka egyik kérdésére így válaszolt Kövér László: "Nem véletlenül alakult ki az első pillanattól kezdve szemantikai vita arról, hogy rendszerváltásról, rendszerváltozásról vagy rendszerváltoztatásról van-e szó." Kövér utal arra is, hogy szerinte az MDF sem ambicionálta a radikális elitcserét, nem beszélve az SZDSZ-ről.



Az elitcsere hiányát szenvedte Lezsák Sándor is, pedig egyik alapembere volt és lett a rendszerváltozásnak. Fanyar vallomásában kimondja: "Bár megértettem a racionális érveket, belül soha nem fogadtam el, hogy Bíró Zoltán átadta a helyét Antall Józsefnek… Tudtam, hogy csak a kapcsolatrendszer, a mozgósító erő, a szervezés miatt van rám szükség." Majd keserűen, tényként szögezi le: "Ennyire voltunk képesek így együtt a trianoni határokon belül tízmillióan… A tényleges hatalmi eszközök a haszonélvezők kezébe kerültek, nekik pedig a számadás a legkevésbé sem áll érdekükben."



Ami még a tényekhez tartozik: mindkét könyv 2006-ban jelent meg a Kairosz Kiadó gondozásában.






Miért történhetett?

"Nagyon büszkék vagyunk erre az egyre nézettebb és sikeresebb műsorunkra, miközben megértjük azok keserűségét is, akik értetlenül állnak az előtt, ami hazánkban 1988-tól 2008-ig történt. A műsorban már megkérdezett és a majdan megkérdezendő személyek külön-külön is, együtt is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy nézőink tisztábban lássák, mi történt valójában, miért történt és egyáltalán: miért történhetett így és nem másképp. Ki és hogyan korlátozta a rendszerváltozást? Erre és még sok más dologra keressük ma este is a választ" – mondta lapunknak a műsor készítője, Szabó László Zsolt.






Húszan a korlátozott rendszerváltozásról

Az Echo Televízió új mélyinterjú-sorozata a rendszerváltozás történéseivel foglalkozik. Egyesével szólaltatja meg az 1988–89-ben alakult politikai pártok képviselőit, tagjait. Ez a műsor arra kíváncsi, hogy a mai Magyarország területén élők és a határon túlról érkezők hogyan élték meg, hogyan látták a politika, a történelem eseményeit. Aki követte a műsor eddigi beszélgetéseit, találkozhatott már Pozsgay Imrével, Csurka Istvánnal, Szűrös Mátyással és Oplatka Andrással.



A Tóth Gy. László szerkesztette 20 év – 20 ember bő háromnegyed órájában azonban nem csak a múlt elevenedik meg. A visszatekintés mellett egyéni számvetéseket láthatunk-hallhatunk, hiszen a mára történelemmé vált időkről mindenki másképp, a maga egyéni szempontjai szerint vélekedik. És ma már lehet és kell is beszélgetni, eszmét cserélni 1989-ről és örökségéről. A tervek szerint hamarosan Lezsák Sándor, Nagy Ferenc József, Duray Miklós, Tőkés László is a műsor vendége lesz, akárcsak Nyers Rezső, Orbán Viktor és Tellér Gyula.



A ma esti adásban, fél kilenckor Széles Gábor beszél arról, hogy ő hogyan látta, élte meg a nyolcvanas-kilencvenes éveket

Forrás: Magyar Hírlap
 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld