Címlap Tudomány Okosabbak lesznek az embernél a gépek
Okosabbak lesznek az embernél a gépek PDF Nyomtatás E-mail
2008. szeptember 14. vasárnap, 21:51

Hagyományosan augusztus végén rendezik meg az Intel fejlesztői fórumot, ahol a világ legjelentősebb processzorgyártója bejelenti várható újdonságait, a közeljövő fejlesztéseit. Az idén ennél is tovább ment. Ahogyan tavasszal a Hewlett-Packard, most az Intel vázolta fel a vízióját arról, milyennek képzeli a 21. század közepének informatikáját. A processzorok fejlesztése minden platformon rendületlenül folytatódik, hiába vert rá árban és technológiában is konkurenseire az Intel, számos új, még gyorsabb, még alacsonyabb fogyasztású processzor várható a közeljövőben. Ezek közül talán a legfontosabb a vállalat ősszel debütáló új processzorcsaládja, a Core i7. Ezek a mikrocsipek a jelenlegiekkel megegyező gyártástechnológián alapulnak, de meghatározó újítások is vannak bennük. A sorozat tagjai mind többmagosak lesznek, megjelenik már a nyolcmagos változat is. A belső memóriaelérés fejlesztése, a párhuzamos adatfeldolgozás, illetve a felszín alatti további változtatások révén a cég szerint az új csipek húsz-ötven százalékkal is meghaladhatják a mostani Penryn generáció tagjainak teljesítményét. A processzorgyártó elárult néhány részletet a következő, 2011–2012 körül érkező processzorokról is. A Core i7 családot majdan leváltó, jelenleg Haswell kódnéven szereplő csipek felépítésében vélhetően alapkövetelmény lesz a nyolc belső mag, a húsz megabájtot kitevő belső gyorsítótár és a 22 nanométeres gyártástechnológia használata, ez egyébként a jelenleg alkalmazott gyártásmód végső fizikai határa.



Elsöprő sebesség

A processzorok mellett sokakat izgalomba hozó hardverek a hamarosan bemutatkozó SSD-k voltak, amelyek a hagyományos merevlemezek leváltására hivatottak. A mozgó alkatrészeket nem tartalmazó, a hagyományosnál jóval modernebb technológián alapuló SSD-k hátránya, hogy az adatok írása és olvasása velük lassabb, mint az évtizedek óta fejlesztett HDD-ké, az áruk pedig igen borsos. Az új generációs – kora ősszel bemutatkozó – SSD-k azonban mindenben nagyot lépnek előre. Fogyasztásuk a töredéke lesz a mostaniaknak, ami két feltöltés között akár harminc perccel több üzemidőt jelenthet a laptoptulajdonosoknak. Sebesség tekintetében minden várakozást felülmúló sikerekről számolhattak be az intelesek, független szoftverekkel nyilvános demonstráción mutatták be, hogy termékeik a jelenlegi SATA–II adatátviteli szabvány felső határát feszegetik. Az új hardverek nemcsak a hagyományos gépekbe szánt merevlemezeket hagyták állva, hanem a csúcskategória bajnokait is: egy asztali rendszer iker RAID0-s, másodpercenként tízezret forduló merevlemezeinél is negyven százalékkal volt gyorsabb az új SSD. Egy fontos tulajdonságáról nem lehet még tudni a 40 és 80 gigabájtos adattárolóknak: az árukat nem hozták nyilvánosságra.



Vezeték nélküli töltés

Egy jóval futurisztikusabb fejlesztésről is lerántották a leplet a konferencia harmadik napján: Marlin Soljacic horvát származású fizikus vezeték nélküli akkumulátortöltőt fejlesztett ki. A bemutatón 60 wattos égő, illetve szorosan összekapcsolt rezonátorok szerepeltek, ez utóbbiaknak az áram célba juttatása a feladatuk. Az izzó a vállalat szerint megfelelő módon demonstrálja a technológiát, mivel több áramot igényel az átlagos laptopoknál, így bizonyíthatják, hogy a megoldás a mobil számítógépeknél is beválhat. A Wireless Resonant Energy Link (WREL) névre keresztelt fejlesztés eredetileg ötvenszázalékos hatékonysággal üzemelt, és egy méteren belül tette lehetővé a csatlakozó készülékek feltöltését, az Intel beszállása után azonban az átvitel hatékonyságát sikerült 75 százalékra feltornászni. A fejlesztés túljutott a legnehezebb szakaszokon, de még több év, mire kereskedelmi forgalomba juthat, közölték a szakemberek.



Mesterséges elmék

Az Intel technikai vezetője, Justin Rattner szerint néhány évtizeden belül a hardverek olyan összetetté válnak, olyan hatalmas számítási kapacitás áll majd rendelkezésükre, hogy képesek lesznek az emberhez hasonló gondolkodási folyamatokra. "Az iparág sokkal nagyobb lépésekkel fejlődik, mint ahogy azt negyven évvel ezelőtt bárki is gondolta volna – mondta Rattner. – Egyesek szerint elérhetünk egy pontot, amelytől kezdve a gépek átvehetik az emberek szerepét akár a gondolkodás terén is."



Egy másik rendkívül ígéretes fejlesztési ág az alakváltoztató anyagoké. A nanotechnológián alapuló elképzelés szerint miniatűr, egymásba kapcsolódó, szilíciumalapú robotok alkotnák a makrovilágban érzékelhető tárgyat, amelynek formája mindig a felhasználó igényeinek megfelelően alakulna. Egy hordozható számítógép például lehetne apró, ha a zsebünkben van, fülhallgató formájú, ha mobiltelefonként használnánk, de nagy és lapos, ha az interneten böngészünk vagy filmeket nézünk. Rattner szerint az elképzelés nem csak ködös vízió, a fejlesztőmérnökök máris értékelhető eredményeket értek el.



A robotikában is áttörés várható a vállalat szerint, a ma még általában csak nagyipari környezetben használt gépek a jövőben egyre kifinomultabb műveletekre lesznek képesek, ahogyan fejlődnek a környezetfelismerési és helyváltoztatási képességeik. A fórumon mindkettőre mutattak példát: az első esetben egy robotkar meg tudta állapítani, hogy valamilyen tárgy van a közelben, és ennek az információnak a birtokában tapintotta ki, illetve fogta meg. Egy másik szerkezet felismeri az emberi arcokat, továbbá értelmezi és végrehajtja az olyan, egyszerűbb parancsokat, mint hogy "Tegyél rendet!" Ezek a koncepciórobotok jelenleg az emberiség tudásának csúcsát , a robotika legmodernebb vívmányainak összegzését képviselik.

Forrás: Magyar Hírlap
 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld