Címlap Gazdaság A gödör mélyére ásott az építőipar
A gödör mélyére ásott az építőipar PDF Nyomtatás E-mail
2008. március 19. szerda, 16:29

Rendkívül rossz évet zárt tavaly a hazai építőipar, és 2008 eleje sem hozott fordulatot. A visszaesés miatt sorra szűnnek meg a kis- és közepes vállalkozások. A körbetartozások felszámolását célzó törvénymódosítások a nagyobb társaságok helyzetén valamelyest javítottak, de a fizetési lánc végén álló kisebb cégek ebből egyelőre nem sokat éreznek.

A korábbi évek dinamikus növekedése, majd a 2006-os kisebb csökkenés után tavaly jelentősen, több mint 14,1 százalékkal csökkent a hazai építőipar teljesítménye, és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adatai szerint januárban már 27,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A legnehezebb helyzetben a mélyépítő cégek vannak, mivel az út- és autópálya-építések, illetve az egyéb infrastruktúra-fejlesztések üteme lassult leginkább 2007-ben, de a magasépítéssel foglalkozó vállalkozásoknak is az eddiginél lényegesen kevesebb munkából kell megélniük. Utóbbiak életét keseríti a lakáspiaci kereslet csökkenése: minél lassabban találnak gazdára az új otthonok, annál később jutnak pénzükhöz a kivitelezők, s az alultőkésített kis- és közepes társaságoknál néhány hónap késedelem akár a cég megszűnését is okozhatja.


Jól mutatja az építőipari vállalkozások nehéz helyzetét az Opten Kft. felmérése is. A cégadatok értékesítésével és elemzésével foglalkozó társaság adatai szerint tavaly 4867 új építőipari vállalkozás alakult, kevesebb, mint az elmúlt öt évben bármikor, s ezzel párhuzamosan nőtt a felszámolások és rekordot döntött a végelszámolások, illetve a nyilvántartásból való törlések száma is. Tavaly 2360 építőipari cég ellen indult felszámolás, ami nyolcszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest, s bár néhány nagyobb társaság is csődbe ment (november közepén rendelték el például a Mélyépítő Budapest Kft. felszámolását), túlnyomórészt a kisebb vállalkozások váltak fizetésképtelenné. A végelszámolások száma az egy évvel korábbi 754-ről 1130-ra emelkedett, míg a cégjegyzékből 3996 társaságot töröltek, szemben az elmúlt évekre jellemző 3400 körüli megszűnéssel.


- Valójában annál is sokkal rosszabb a helyzet, mint amit a KSH adatai mutatnak: a tőkeszegény kis- és közepes vállalkozások tömegével mennek tönkre, mert nem bírják az erősödő versenyt - mondta lapunknak Böröczffy István, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) alelnöke, a szervezet egyéni és kisvállalkozói szakmai tagozatának elnöke. Az utóbbi két évben megfogyatkoztak a nagyobb állami megbízások, és a magánerős építkezések száma is csökken. Bár tavaly több lakást adtak át, mint egy évvel korábban, a piac egyre koncentráltabb: nagyobb volumenű beruházások keretében mind kisebb alapterületű lakások épülnek, ami a kivitelezőknek összességében kevesebb munkát ad. Családi házakból évről évre kevesebb épül, s az emberek felújításra is mind kevesebbet költenek.




Kiszolgáltatott alvállalkozók


Míg korábban a nagyobb építkezéseken az volt az általános gyakorlat, hogy az építőanyagokat a fővállalkozó biztosította, ma már egyre gyakoribb, hogy például a téglát a falazással megbízott alvállalkozónak kell megvennie, s az építőanyag árát csak a teljesítés után, a megbízási díjjal együtt kapja meg. Ez amellett, hogy átmeneti likviditási nehézséget okozhat egy kisebb vállalkozásnál, növeli az alvállalkozó kockázatát is, hiszen, ha a megbízó végül valamilyen okból nem fizet, a munkadíjon kívül az építőanyag árát is elbukhatja a cég.


Az Évosz alelnöke szerint a kicsik nem tudnak versenyezni a megbízásokért, pedig az építőiparban dolgozók jelentős része a néhány fős kisvállalkozásoknál áll alkalmazásban. A megváltozott piaci körülmények miatt felgyorsult az építőipar konszolidációja, ami egyébként rá is fér a szektorra, hiszen ma Magyarországon mintegy 94 ezer építőipari vállalkozás működik, míg a szomszédos Ausztriában csupán 25 ezer. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a piacról egy csapásra eltűnnek a kóklerek és a kivitelezők kifizetése nélkül távozó cégek - ehhez hosszabb időre és nem utolsósorban a törvényi szabályozások módosítására, a kamarák szerepének erősítésére lenne szükség - tette hozzá Böröczffy.

 


A megbízások csökkenése mellett a körbetartozások is a kis- és közepes vállalkozásokat sújtják leginkább. A lejárt, de ki nem fizetett számlák összértéke Magyarországon eléri az 500-600 milliárd forintot, s becslések szerint nagyjából ugyanekkora öszszegre rúghat azoknak az adósságoknak a mértéke is, ahol az eladó már teljesített, de a vevő még nem adott ki igazolást. Az összességében mintegy 1000 milliárd forintra becsült lánctartozások nagyjából fele kapcsolódik az építőiparhoz. Az Évosz alelnöke szerint a körbetartozások felszámolását célzó tavalyi törvénymódosítások (változott a polgári törvénykönyv, a közbeszerzési törvény és a cégtörvény is) elsősorban a fővállalkozóként működő nagyobb cégeknek kedveznek, így a fizetési lánc végén álló kisebb vállalkozások ezekből a változásokból egyelőre nem sokat éreznek. Általában a pereskedés vagy a felszámolás elindítása sem jelent megoldást: évekig is eltarthat, mire a károsult a pénzéhez jut - ha hozzájut egyáltalán -, az alultőkésített kis és közepes cégeknek pedig néhány hónap csúszás is a végét jelentheti.


Többmilliós kintlevősége van Böröczffy vállalkozásának, a Bau-Ingenieur Kft.-nek is. A korábban még 60-80 dolgozót foglalkoztató, fővállalkozóként milliárdos építkezéseken dolgozó társaságnak ma már csak hat alkalmazottja van, s más társaságoknak végez bérmunkában műszaki ellenőrzést, illetve építkezések műszaki lebonyolításával foglalkozik. A Bau-Ingenieur az előző évet nullszaldó körüli eredménnyel zárta, s a tulajdonos-ügyvezető idén sem számít jobbra.


Igen rossz évet tudhat maga mögött a ma már csak mélyépítéssel, elsősorban közművesítéssel foglalkozó, 20-25 dolgozóval működő Mély-Víz-Bau 2001 Kft. is. A korábban több autópálya-építésen és a kőröshegyi völgyhídon is dolgozó társaság tavaly 130 millió forint árbevétellel zárt, ami 50 százalékos csökkenést jelent a 2006-os forgalomhoz képest. Bodor Lászlóné ügyvezető igazgató szerint a nagyobb cégek kintlevőségeik faktorálásával és hitelfelvétellel könnyebben át tudják hidalni a jelenlegi nehéz időszakot, a kisebb vállalkozásoknak azonban ezek a megoldások túlságosan költségesek. Bár az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében érkező uniós pénzekből az év második felétől talán már az építőipar is profitálhat, ez elsősorban a megbízásokért versenyezni tudó nagyobb társaságoknak jelent segítséget, több ezer kis és közepes cég pedig valószínűleg amúgy sem éli meg az év végét. Bodor Lászlóné a Mély-Víz-Bau idei kilátásait tekintve azonban bizakodó, jobb évre számít, mint amilyen a tavalyi volt, bár ez részben annak köszönhető, hogy a társaság a romániai piacon is igyekszik megvetni a lábát. Tavaly év végén elnyerték első megbízásukat Romániában: a cég a Constantában épülő Tesco hipermarket külső közműépítési munkálatain dolgozhat.


Megfelelő ütemben halad az M0-ás Duna-hídjának építése, és amennyiben a tavaszi dunai árhullám megmarad a mederben, és nem akadályozza a munkát, akkor a kivitelező Hídépítő Zrt. szerint augusztusban megindulhat a forgalom Budakalász és a pesti oldal között. Az ország leendő leghosszabb hídja 3,2 kilométeren húzódik a két part között, ebből 1860 méteren a folyó fölött ível át. A 62 milliárd forintos beruházás két éve kezdődött. Jelenleg 300 munkás dolgozik a formálódó hídszerkezeten

Nagy a visszaesés, és a szerződések sem kecsegtetnek jobbal



Az építőipari termelés 2008 januárjában korrekciók nélkül és munkanaptényezővel kiigazítva is 27,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden. A termelés januárban 5,9 százalékkal volt kisebb a 2007. decemberinél. Egy év alatt a legnagyobb építőipari alágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése közel 32 százalékkal csökkent. Az épületgépészeti szerelés termelése 12,7 százalékkal, a befejező építésé 43,7 százalékkal esett vissza. Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 29 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól (a folyóáras összeg 675 milliárd forint), ugyanakkor a 2008. januárban kötött új szerződések volumene 49,5 százalékkal magasabb volt (a folyóáras összeg 129 milliárd forint), mint tavaly ilyenkor. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene negyedével csökkent, az egyéb építmények építésére kötötteké 185,6 százalékkal emelkedett. A növekedés fő oka az M6-os autópálya továbbépítésére januárban megkötött nagy értékű szerződés volt.


A Fidesz szerint válságban van az építőipar - közölte Mádi László, a párt parlamenti képviselője a friss adatokra reagálva. - Az építőipar mélyrepülése nem fejeződött be, az autópálya-építések lényegében leálltak, az uniós pénzek nem jöttek meg, a piacon csődhullám és körbetartozás jellemző - írta a politikus közleményében. Szerinte a kormányzaton belül nincs kompetens személy, aki foglalkozna az építés ügyével, nincs érdemi párbeszéd a szakmával, nincs koncepció. (MTI)


Forrás: Népszabadság Online

 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld