Címlap Vélemény & vita Gábortól Péterig
Gábortól Péterig PDF Nyomtatás E-mail
2008. március 14. péntek, 16:38

Hallom, hogy amióta Horn Gábor koalíciós államtitkár csúnyán beszélt a miniszterelnökről, amennyiben állítása szerint az emberek elküldték a kormányfőt a ..., és most olyan szó következnék, amit kultúrember, pláne demokrata ugyebár ki nem ejt a száján, azóta a szoci képviselők nem fogadják az államtitkár köszönését.

Gondolom, Tasnádi képviselő, Pécs szocialista polgármestere sem. Aki viszont nem sokkal Horn csúnya szavai után azt találta mondani az őt tiltott helyen dohányzáson érő ÁNTSZ-munkatársaknak, hogy nyalják ki a ..., és itt most meg egy s-sel kezdődő szó következnék, amit kultúrember, pláne demokrata szintén ki nem ejt a száján.


Szóval, hogy akkor hogy van ez.


Feltételezve és megengedve, hogy a szocik és a Szadesz legjobb elméi nem bocsátkoznak vitába arról, hogy vajon az "elküldtek a p...-ba" vagy pedig a "nyalják ki a s...-em" formula a súlyosabb a koalíció stabilitása s egyáltalán a kormányon maradás szempontjából, különös tekintettel arra, hogy az évezred óta választékosan beszélő, leginkább angolkisaszszonyoknál nevelkedett magyar lakosság a legnagyobb bűnöket is meg tudja bocsátani vezetőinek, csak a csúnya beszédet nem, mert ahhoz ő nincsen hozzászokva.


A baj csak az, hogy hiába vagyunk mi kifinomult lelkek, a csúnya beszéd ellenállhatatlanul terjed. Felmérésekből tudjuk, hogy a legmocskosabb szája a futballistáknak, a politikusoknak és a nőgyógyászoknak van, már persze, ha az alkoholista magyartanárokat nem számoljuk. Minthogy azonban velük szinte állandóan érintkezünk, a penetráns beszédük a mi tánc- és illemórákon pallérozódó nyelvünket és makulátlan lelkünket is megfertőzi, ráadásul a tudományos és technikai forradalom okán midőn az ember elküldi felebarátját a búsba, azt este bármikor visszajátszhatja a tévé.


A minap egy médiakutató magyarázta el ebben a lapban, hogy merő alakoskodás bulvárlapon számon kérni, hogy miért csinál üzletet érdekes emberek haláltusájából, amikor arra ráadásul komoly igény is van. Ám akkor ugyanilyen alakoskodás az is, hogy a nyilvánosság előtt nem b...megezünk, csupasz tomporunkat nem mutatjuk a kamerának, s általában is nem azt és úgy mondjuk, amit és ahogyan gondolunk. Holott attól, hogy az ember nem teregeti ki a szennyesét mások előtt, még mindenki tudja, hogy szaros az alsógatyája, amiből következően itt az ideje az ombudsmanokat szétzavarni, eltörölni a magánéletet s egyáltalán a privát szférát védő paragrafusokat, és gyerünk bele, a közepébe. Ne legyen tabu egyetlen pillanat, mozdulat, szó, sóhajtás se, a bagzó macska se bújik el alakoskodva a társadalom kíváncsi tekintete elől, amúgy pedig az alkoholista magyartanárokat nem számolva épp a futballisták, politikusok és nőgyógyászok a megmondhatói, hogy egy kellően tömör k. anyádban mennyire benne tud lenni a lényeg.


Ennél fogva el tudok képzelni olyan koalíciós párbeszédet a tévé nyilvánossága előtt, amikor Gábor azt mondja Péternek, hogy "El vagy te küldve a p...-ba, Péter!", mire Péter azt válaszolja, hogy "Te meg nyald ki a s...-em, Gábor!", s ebben aztán minden az égvilágon benne van, amit erről a koalícióról el lehet mondani.


Forrás: Népszabadság Online

 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld