Címlap Vélemény & vita Kérdezze a népszavazásról Novák Zoltán politikaelemzőt
Kérdezze a népszavazásról Novák Zoltán politikaelemzőt PDF Nyomtatás E-mail
2008. március 07. péntek, 16:48

"A demokrácia gyermekbetegségeivel küszködünk, és ilyenkor időnként felszökik a lázmérő higanyszála; ez történt 2006 őszén, és ez történik minden választási kampányban" - mondja a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője a NOL-nak. Szerkesztőségünk az agytröszt nemrég megjelent, "A körbezárt politika" című tanulmánygyűjteményről kérdezte a szakértőt, aki a miniszterelnök őszödi beszédéről írt elemzést a kötetben. Novák Zoltán március 7-én 14 órától a NOL-on válaszol olvasóink kérdéseire.

NOL: A Méltányosság Politikaelemző Központ 2007-ről szóló évértékelő tanulmánygyűjteményének központi témája a 2006 őszén kiszivárgott őszödi beszéd. Külön elemzést is szenteltek a témának, amely a 2006 májusában Balatonőszödön lezajlott drámai frakcióülés egészét - nemcsak a botránykővé vált 25 perces Gyurcsány-választ - elemzi.

A kötetben többször megemlítik, hogy a 2006-os forró ősz határozta meg 2007 egészét, és még mindig nem tekinthető lezártnak: legalább ez év márciusáig húzódnak a hatásai. A népszavazás lezárhatja az Őszöd-problémát?



Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa: A népszavazással lezárulhat egy periódus, de az Őszöd-problematika nagy valószínűséggel nem, és 2010-ig várhatóan nem is fog; már csak azért sem, mert „Őszöd” kényszerpályára állította mindkét oldalt, amiről letérni – úgy tűnik – egyik fél sem képes.

Az Őszöd-szindróma és annak összes kísérőjelensége csakugyan a népszavazás közvetlen előzményének tekinthető, nemcsak azért, mert botrány után felgyülemlett indulatokat kívánta az ellenzéki pártelnök a népszavazási kezdeményezéssel törvényes mederbe terelni, és politikájának szolgálatába állítani, hanem azért is, mert a referendum konkrét tárgyát képező három tétel elvi háttere az őszödi frakcióülésen született. Az őszödi nyitóbeszéd volt a nyitánya annak az újbaloldali politikának, amelynek központi eleme az öngondoskodás és az állampolgári tudatosság növelése. Nyugat-Európában ez a politikai irányzat már évek óta uralja a politikai paletta baloldalát, de itthon – mivel merőben eltér attól az irányvonaltól, amit az MSZP korábban képviselt – komoly zavart okozott a párt szavazótáborában éppúgy, mint párton belül. 



NOL: Az őszödi beszédet megelőzte a 2002 óta állandósuló kampány-hisztéria, és a 2006-os választási kampány minden korábbinál irracionálisabb ígéretversenye. 2006. szeptember 17-én, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülésével az történt, hogy egyértelművé vált, hogy a magyar demokrácia kibillent. Olyan versengés alakult ki a nagy pártok között, amely  túl magasra emeli a tétet, és parlamentáris demokráciában elfogadhatatlan mértékben teszi lehetetlenné az ország valódi helyzetének ismertetését, a győzelem esetére tervezett programok őszinte bemutatását és megvitatását. Egyetért ezzel?



Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa: Nagyrészt igen. A pártpolitikai ellentétek elmélyülése egy sor kérdést eleve átemel az irracionalitás terrénumába, és a problémák sokkal mélyebben gyökereznek annál, hogy minden konfliktust visszavezethetnénk egy beszédre, és valószínűleg az sem oldana meg semmit, ha a jelenlegi konfrontatív pártvezetők elhagynák a politika színterét, mert a magyar belpolitika hasonló karakterű vezetőket termelne ki önmagából. Ha megvizsgáljuk a magyar politikatörténet különböző időszakait, sok olyan periódust találunk, amikor az ellentétek elmélyülése kísértetiesen hasonló mintázatot mutatott, mint a jelenkor Magyarországán.

Még nehezebbé teszi a helyzetet, hogy míg a szembenállás elmélyítésében nagy múltra tekinthetünk vissza, számottevő demokratikus hagyományaink viszont nincsenek, ezért a pártoknak nincs mihez visszanyúlni, nincs miből táplálkozni, így az identitásukat – hagyományok és igazodási pontok híján – egymással szemben határozzák meg. Tulajdonképpen a demokrácia gyermekbetegségeivel küszködünk, és ilyenkor időnként felszökik a lázmérő higanyszála; ez történt 2006 őszén, és ez történik minden választási kampányban.



NOL: A Méltányosság Központ alkotmányjogi megfontolásokból értelmetlennek minősíti a három kérdésben kiírt népszavazást. Mégis, nem lehetséges, hogy a voksolás lehetősége ebben a két egészségügyi és egy oktatási kérdésben alkalmas lehet a kormányzat által 2006 tavaszán nem meghirdetett, de a győzelme után követett irányvonalról a véleménynyilvánításra?



Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa: Nos igen, a miniszterelnök a 2006-os kampányban elmulasztotta megmérettetni valódi programját, így értelmezhetjük a referendumot egyfajta utólagos (megerősítő)szavazásként. Ideológiai értelemben valóban ez lehetne a népszavazás tétje, csakhogy ebben a kampányban sem került mérlegre kormányoldal politikájának gerincét képező új típusú szociáldemokrácia. Az emberek még mindig nem értik mi a lényege az újbaloldali társadalomszemléletnek és gazdaságpolitikának, és ebben milyen szerepet tölt be az öngondoskodás. A miniszterelnök nem szállt síkra annak érdekében, hogy a három kérdésben meggyőzze a választókat, hanem megkísérelte csökkenteni a népszavazás jelentőségét, figyelemelterelő taktikát alkalmazott, és áttematizálta a kampányt. Feltehetően nem tartotta időszerűnek e csata megvívását, és ha figyelembe vesszük a kormányoldal jelenlegi támogatottságát és a nemek esélyét a népszavazáson, talán leszögezhetjük, hogy jól mérte fel a helyzetet.



NOL: A választópolgárok tömeges távolmaradása utólag legitimálhatja a kormánypolitikát, tömeges ellenszavazata (a három igen) viszont egyértelmű jelzés lehet, hogy az adott személyi felállásban és adott programmal a szavazók nem fogadják el a folytatást. Ebben az értelemben fogalmaznak úgy, hogy világos helyzet teremtésével végre befejeződhet a "hosszú 2007-es év"?



Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa: Azzal kapcsolatban, hogy a népszavazás világos helyzetet teremthet, komoly kétségeim vannak.  Épp a kampány retorikai sokszínűsége miatt nem világos, hogy az emberek mire mondanak igent vagy nemet; a háromszáz forintra, a szocializmusra, a kormány politikájára, vagy a miniszterelnök személyére. Ráadásul egyik oldal sem szögezte le, hogy milyen eredményt tekint a maga szempontjából sikernek, ezért könnyen előfordulhat, hogy olyan eredmény születik, amit mindkét fél győzelemként fog értékelni.    



NOL: Az őszödi beszédről szóló elemzésében utal arra, hogy tudatos taktika volt a 2006-os választást megnyerő Gyurcsány-csapat részéről a hosszú kommunikációs szünet, amelynek egyik célja az lett volna, hogy tompítsák a várható külső konfliktusokat. Sőt, a Gyurcsány-csomag meghirdetése után sem állt ki a lakosság elé a korábban nagyhatású beszédeket mondó miniszterelnök, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságnak szóló változatát elmondja. Mit gondol, hogy tévedhettek ekkorát?



Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa: Valóban a választásokat követően a kormányoldal kommunikációs hibák sorozatát követte el. A 2006 májusi kommunikációs szünet egyik fő célja a belső konfliktusok elfedése volt annak érdekében, hogy ne kerülhessenek a nyilvánosság elé – önálló tényezővé válva – a kiigazítás párton és koalíción belül is vitatott elemei. Másik fő célja az volt, hogy a belső konfliktusok feloldása után a kormány képes legyen a tervezett intézkedéseket konzisztens módon, egységes formában tálalni, és a kiigazítás a reformpropaganda keretében, mint szükséges de – főleg a meginduló reformfolyamatokhoz viszonyítva – kevésbé számottevő tényező jelenjen meg. A miniszterelnök és stábja abban bízott, hogy a tematizációs offenzívában a hangsúlyokat könnyebb lesz a reformokra helyezni a megszorításokkal szemben, és a reformpropaganda farvizén kommunikálva sikerül tompítani a kiigazítás – a közhangulatra gyakorolt – negatív hatásait. Viszonylag gyorsan bebizonyosodott, hogy ez egy elhibázott taktika volt, ugyanis a választópolgárok számára összemosódtak a kiigazítás és a reformintézkedések elemei.

A miniszterelnök csakugyan elmulasztotta az őszödi beszéd nyilvánossághoz szóló verzióját előadni a kormányprogram meghirdetését követően, de én legalább ekkora hibának tartom, hogy a botrány kirobbanása után elmaradt a megfelelő tartalmú és mélységű bocsánatkérés is, pedig nyugati példákból tudjuk, hogy egy kellőképp közvetlen és őszinte bocsánatkérést a választópolgárok meglehetős nagyvonalúsággal respektálnak.

Kétségkívül komoly kommunikációs hibákat követett el a miniszterelnök, amiket az ellenzék a legmesszebbmenőkig kiaknázott, de ezzel saját politikai mozgásterét éppúgy leszűkítette, mint a kormányoldalét.



NOL: Végül egy más téma: a 2007-es év, de tágabban, a 2006-os választások óta folyó kormányzás legfontosabb témája - a költségvetési egyensúly visszanyerése mellett - az egészségügyi reform.  A rendszerváltás óta kevés kormány lépett ekkorát előre. Nem érzi úgy, hogy kötetükben az eddig lezajlott, illetve a törvények keresztülvitelével megnyitott reform értékelése aránytalanul csekély hangsúlyt kapott?



Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa: Ennek nagyon egyszerű oka van, a kézirat leadási határidejéig csak az első zárószavazáson volt túl az országgyűlés, és bár azóta átment a törvény, továbbra sem ismertek a végrehajtási rendeletek, és nem lehet tudni semmit a piaci szereplők szándékairól. Mindaddig, amíg nem ismert minden részlet, elhamarkodott lenne összegző jellegű következtetéseket levonni. A kötet szakpolitikai reformokat taglaló része behatóan elemzi a reform eddig lezárult folyamatait, a többpénztáras rendszer viszont csak 2009-től kezd működni, ezért az egészségügyi reform eredményességét, valamint a koalíciós tárgyalások során kialakult öszvér modell működőképességét legkorábban 2009 második felében lehet érdemben megítélni. A jelenlegi információk birtokában minden rendszerszintű értékelés szükségképpen spekulatív, ezeket pedig intézetünk igyekszik elkerülni.


Forrás: Népszabadság Online

 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld