Címlap Diákélet, oktatás Működik az intelligens tanár
Működik az intelligens tanár PDF Nyomtatás E-mail
2008. február 14. csütörtök, 12:45
Nemrég olvastam a Népszabadságban egy cikket az intelligens iskoláról, egy héttel később pedig Ónody-Molnár Dóra már az intelligensiskola-program eredményeiről is beszámolt (Virtuális séta a Louvre-ban. A Józsefvárosban működik az intelligensiskola-program, január 26.). Talán kissé gyorsan. A programban kétkedőket - ahelyett, hogy bemutatná a véleményüket - a következő címkékkel látja el a cikkíró,"máris beindult a gépezet", valamint "úri huncutságnak tartják a programot".

A szerző pedagógus, pszichológus



Lássunk néhány kérdést közelebbről! Miért működik a Deák-diákban az intelligens iskola? Talán azért, mert Wágner Éva, a Deák-diák iskola igazgatóhelyettese az egyik legképzettebb pedagógus Budapesten. 1990 óta szimpatizál az alternatív pedagógiákkal, rengeteg módszert ismer és vezetett már be iskolájában. Nemigen van másik állami iskola, amelyik ennyire progreszszív lett volna az elmúlt évtizedekben. Ő tudja, hogy a gyerekeket tevékenységre kell ösztönözni, tudja, hogy be kell vonni őket a tanulás folyamatába, árnyaltan kell értékelni őket, és tudja, hogy a különböző tanulásszervezési módszerek (frontális tanítás, kooperatív tanulás, differenciálás, drámapedagógia) egészséges váltakozása vezet eredményre a tanítás során. Mielőtt a digitális táblát használni kezdte volna, kijárta az élet reformpedagógiai képzését. Fogékony az innovációra, olyan pedagógus, akinek a kezében az eszközök értelmet nyernek.


A cikk végén bekeretezett részben olvashatunk arról a kutatásról, amely a közoktatás mai problémáinak és a gyerekek gyenge teljesítményének elsődleges okául a rossz minőségű pedagógusképzést nevezi meg. A szakemberek egy része számára ez a megállapítás nem újdonság. Nem nehéz a pedagógusképzés és a tanítási színvonal, valamint a tanítási színvonal és a gyerekek teljesítménye között ok-okozati összefüggést találni. Csak akarni kell. Többen vagyunk, akik 15-20 éve mondjuk és írjuk, hogy a pedagógusképzés módszereiben és szemléletében korszerűtlen, és ezért gyökeres átalakításra szorul. Jó, hogy most, 2008-ban erről kutatási eredmény is van, talán ez segíti azt az évtizedek óta reménytelennek tűnő harcot, mely, bár kevés nyilvánosságot kapott, a pedagógusképzés reformjáért folyik.


A jelenlegi közoktatási válság megoldásának az egyik eszköze lehet a digitális tábla abban az esetben, ha az iskolákba történő eljuttatását megelőzi a pedagógusok módszertani képzettségének és szemléletváltásának biztosítása. A digitális tábla e képzettség és szemléletváltás nélkül csupán a frontális tanítás új, korszerűbb eszköze lehet. A pedagógus és a gyerekek a tábla segítségével kapcsolatban állnak a világgal, minden információt egy kattintással behozhatnak a tanterembe. Ez valóban nagyszerű dolog - a tanítás egyik lehetséges eszköze. A pedagógia alapproblémája nem az, hogy a diákok túl kevés ismeretet kapnak, hanem az, hogy meglévő ismereteik fölöslegesek, mivel nem tudják azokat a megfelelő helyzetekben alkalmazni. A tanítás-tanulás folyamatának meghatározó eleme a tanár-diák, diák-diák interakció, amelynek során az egyes ismeretek alkalmazásának képessége a társas folyamatok segítségével kialakul és rögződik. A digitális tábla interaktivitást teremt a világgal, de nem teremt feltétlenül interakciót a tanulási folyamat szereplői között. Önmagában nem tevékenykedtet. Ha a tanár nem rendelkezik megfelelő módszertani tudással, és nem képes arra, hogy a diákokat partnernek tekintse a tanulásban, a digitális tábla és a laptop használatával a diák "tevékenysége" csupán gombok nyomogatására és a képernyő folyamatos nézésére korlátozódik.


Az "intelligens iskola" kifejezés jól hangzik, de nagyon félrevezető. Megerősíti és rögzíti azt az évszázadokon át uralkodó tévhitet, hogy az intelligencia legfeljebb verbális és vizuális. A mai ismereteink szerint ez a nézet téves. Howard Gardner óta tudjuk, hogy az intelligencia ennél többféle. (Lásd erről: Kristen Nicholson-Nelson: A többszörös intelligencia. Szabad Iskolákért Alapítvány, Budapest, 2007) Nemcsak verbális-nyelvi és matematikai-logikai intelligencia létezik, hanem van testi-kinesztéziás, interperszonális, intraperszonális, zenei és térbeli, sőt természeti intelligencia is. Az iskola feladata éppen az, hogy a gyerekek sokoldalúságát kiaknázva minden területet megfelelően fejlesszen. Könnyen belátható, hogy a digitális tábla több intelligenciaterületet csak virtuálisan érint, néhánynak a fejlesztését pedig kifejezetten hátráltatja.


Ennél azonban még fontosabb, hogy a digitális tábla, bár az ismeretek széles tárházát nyújtja, nem ad választ a pedagógusnak arra, hogyan lépjen ki a múlt századi megrögzött, ismeretátadó szerepéből, sőt jellegénél fogva még meg is erősítheti ezt a szerepet. Nem ad választ arra sem, hogy a tanár a tanítás során miképp támaszkodjon a gyerekek tevékenységére, miként fejleszsze többszörös intelligenciájukat, miként érje el, hogy a diákok a megtanult ismeretek mellett az alkalmazni tudás képességére, különböző kompetenciákra is szert tegyenek. Erre csak egy új típusú pedagógusképzés adhat választ.


Téves az az elképzelés, hogy a mai közoktatásnak elsősorban digitális táblára és laptopokra van szüksége ahhoz, hogy megújulhasson, és gyerekeink felvehessék a versenyt más európai gyerekek képességeivel, kompetenciáival. Félrevezető, mert egy eszközt állít a figyelem középpontjába, és ezzel eltereli a figyelmet a probléma gyökeréről és elvonja a pénzt a valóban fontos teendőtől - a pedagógusképzés átalakításától.


Egyébként minden reformlépésnél elsődleges pedagógiai elv - amit az oktatáspolitikusoknak tudniuk kell -, hogy senkire semmit nem lehet rákényszeríteni, hogy mindenki csak akkor képes együttműködni, ha belátja és elfogadja az új törekvés fontosságát és szükségességét. A vezetők szemléletváltása sokat segítene a pedagógusok attitűdváltásán is ezen a téren. A pedagógus-társadalommal való demokratikus, partneri viszony megteremtése különösen fontos lenne egy-egy reformlépés kitalálásánál és bevezetésénél, hiszen a vezetési stílus minta a pedagógus számára. Saját osztályában leképezheti azt, amit vezetőitől lát.


A közoktatás hatékonyabbá tétele érdekében az első és legsürgetőbb teendő a pedagógusképzés reformja. Halaszthatatlan a graduális (alap- és mester-) pedagógusképzés gyökeres átformálása, különös tekintettel a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésére, megfelelő minták átadásával. "Saját élményű" pedagógusképzésre van szükség. Olyan módszertani változatossággal és olyan demokratikus, nyitott szemlélettel kell tanítani a pedagógusjelöltet, amilyet majd tőle is elvárunk, ha elvégezte az iskolát.


A másik fontos feladat a gyerekek és a tanárok munkakörülményeinek korszerűsítése, humanizálása. Az osztályterem berendezésének alkalmasnak kell lennie az új tanulásszervezési módszerek alkalmazására: padok helyett székeket és asztalokat célszerű beszerezni. Elő kell segíteni a pedagógusok regenerálódását és feltöltődését is, pl. hétévenkénti egyéves fizetett szabadság, valamint havi kulturális bérlet biztosításával.


Én ezekkel kezdeném. A digitális tábla pedig csak ezután jönne.


Forrás: Népszabadság Online

 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld