Címlap Diákélet, oktatás Nehéz vizsgaidők
Nehéz vizsgaidők PDF Nyomtatás E-mail
2008. január 09. szerda, 09:48

Szinte mindennapos, hogy az egyetemek tanulmányi osztályain könyörögni kell vizsgaidőpontokért, ennek ellenére a hallgatói önkormányzatok képviselői és az oktatási ombudsman is úgy látja: nincs túl sok panasz. Igaz, általában a vizsgaidőszak végén kerülnek elő a sérelmek.

- Sok a fölösleges akadály, de kevés jut a hallgatói önkormányzatok tudtára. Például a vizsgaidőpontokkal kapcsolatos zűrök sem, mert nem panaszkodunk, ugyanis edzettek vagyunk, és megszoktuk - mondja egy neve elhallgatását kérő ELTE-s bölcsészhallgató.


És valóban, sok egyetemen, főiskolán a vizsgaidőszak megpróbáltatásai időnként nemcsak az anyag megtanulásáig, illetve az arról való beszámolóig terjednek. A korábbi években az oktatók gyakran csak egy vizsgalehetőséget adtak a hallgatóknak, így ha azon a diák nem tudott részt venni, külön kérvényeket, engedélyeket kellett fogalmaznia, hogy egyáltalán esélyt kapjon a tárgy abszolválására.


Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa azt mondja, még nem lehet tudni, hogy most is így történik-e, mert az ilyen jellegű panaszok főleg a vizsgaidőszak után érkeznek a hivatalhoz. A diákok úgy gondolkodnak, "legyünk túl a nehezén, aztán meglátjuk, megéri-e panaszt emelni".


- A legtöbb kifogás nem is az időpontokkal, inkább az államvizsga-bizottságok összetételével vagy az osztályzással kapcsolatos visszaélésekkel összefüggésben érkezik - mondja az oktatási ombudsman.


A vizsgákra számítógépes rendszeren keresztül iratkozhatnak fel a diákok. Az időpontokról már november közepén értesülnek, így nem a vizsgaidőszak közepén érik őket a meglepetések. A problémák inkább akkor adódnak, ha betelik a létszám, és a rendszer már nem fogadja a bejelentkezést. Mint minden új rendszer, ez is kitermelte a maga sajátos hibáit.


- Erre oda kell figyelni. Tudjuk, hogy hátrányt jelent például, ha valaki szegény településen lakik, és nincs a közelében internet-hozzáférés. Akkor csak úgy tud a vizsgára feliratkozni, ha felkeresi a legközelebbi nagyobb település művelődési házát, és ott megteszi, de lehet, hogy akkor már minden időpont elkelt - mondja az oktatásjogi biztos, aki szerint ez a helyzet még mindig sokkal jobb, mint amikor nem volt számítógépes rendszer, és a diákok az iskolák kapuja előtt aludtak hálózsákban, hogy időben feliratkozhassanak vizsgára. Mert ez is előfordult.


Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozza, hogy a diákok kevésbé kiszolgáltatottak a "tanári önkénynek" a felsőoktatásban, mint a közoktatásban. Ennek egyik oka, hogy az intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzata mindenki számára könnyen elérhető és megérthető. Ráadásul az a hallgatói érdekképviselet közreműködésével készül, így kisebb a veszélye, hogy sérüljön a diákok joga, mint általános iskolában és a középiskolában. Azt elismeri, hogy a szóbeli feleleteknél nehéz kizárni a vizsgáztató elfogultságát, de legalábbis a szubjektivitást, de az erre vonatkozó panaszok csak akkor lesznek ismertek a hivatal előtt is, ha azok komolyan sértették a hallgató méltóságát, jogait.


Az oktatási ombudsman szerint kevés hallgatóban tudatosul, hogy ő méltósággal rendelkező egyetemi polgár. Pedig ez egy rang, amely kölcsönös tiszteletet feltételez oktató és hallgató között.


Égő Áron, a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának érdekvédelmi referense azt mondja, idén a legtöbb panasz azért érkezett, mert túlságosan rövid volt a vizsgaidőszak. - December 9-től január 9-ig tartott, ezért rátorlódott az ünnepekre. Égő Áron azt mondja, idén a diákok azt kifogásolják a leggyakrabban, hogy a szemináriumi dolgozataikat nem olvassák el az oktatók. Csak "hasra ütésre ráfirkantanak" egy jegyet.


Az utóbbi év vizsgaidőszakai viszonylag zökkenőmentesen teltek Nemes László, az ELTE hallgatói önkormányzatának (hök) tanulmányi bizottsági elnöke szerint. De ezért a "viharmentes" állapotért sokat tett a hök az utóbbi két-három évben. Sikerült megértetniük az oktatókkal, hogy több időpontot kínáljanak fel a hallgatók számára, és azokat egyenletesen osszák el a vizsgaidőszakban.


Lehettek azonban más tapasztalatok is. Az ELTE egyik hallgatója például azt mondta, hogy "ebben a vizsgaidőszakban a szigorlathoz kötelező vizsgák közül kettő is ugyanarra a napra esett, ráadásul nem adtak meg több lehetőséget. Ha valaki ezt nem tudja vállalni, be kell mennie a tanulmányi osztályra, és ki kell sírnia még egy időpontot."


Forrás: Népszabadság Online

 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld