Címlap Kultúra Portré szépiában
Portré szépiában PDF Nyomtatás E-mail
2007. december 06. csütörtök, 01:48
A Rubicon nyári dupla számának témája: a magyar bor századai. Tokaj történetét Orosz István professzor, az MTA Történettudományi Bizottságának alelnöke, a Magyar Történelmi Társulat elnöke összegezte.
Orosz István a tokaj-hegyaljai Mádon született 1935-ben. Felmenői mindkét ágon szőlővel foglalkoztak, amíg csak visszakövethetők az időben. Édesapja a Magyar Újbor Részvénytársaságnak, majd a piaristák mádi szőlészetének volt pincemestere. Aztán egy gazdag polgár, bizonyos Dusovszky Károly szőlőjében töltötte be ezt a tisztet. Volt saját kis földbirtoka, szép háza, tisztes polgári léte a templomjáró, mélyen hívő, katolikus pincemesternek. István fia gyermekkori emlékképei közt sok lehet, amelynek idilljét mindenképpen szépiásra színezve emelte volna ki a korabeli fotográfus. Formálják az embert az efféle képek. Mint a másfélék is.

Orosz István tízévesen került miskolci középiskolába, 1945-ben. Az otthoni történésektől nem zárja el a kurta távolság. Dusovszky úr pincéjébe egy nap a felszabadító szovjetek katonái szabadultak be, s kezdték kopogtatni a falakat dobtáras géppisztolyaikkal. Szomszéd adhatta ki a titkot: a gazda elfalaztatta az egyik járatot, némi bort rejtegetve ott.

„Burzsuj!” – emelte a fegyvert a szovjet a pincemesterre. Nem volt könnyű kimagyarázni a dolgot.
Dusovszky Károly birtokát hamarosan államosították. Az új rend jelesei közt is akadt, aki mérték nélkül szerette a bort. Helyi káderek jártak a pincébe, sub rosa, dézsmálni a közvagyont. Botrány lett persze, és az is kitudódott: az egykori pincemesternek is van még kulcsa a hordótárhoz. Rákosi Mátyás bírósága előtt nemigen lehetett érv, hogy istenes ember nem kívánja el a másét. Meghurcolták rendesen a pincemestert, de a börtönt nem ő kapta végül.

Fia 1953-ban jelentkezett a debreceni egyetemre. Középiskolájától kiváló ajánlást kapott. Szülőfalujából nyersebb sorokat küldött az illetékes: szorgos ministráns, apja a kulákok szekerét tolta. Isten útjai kifürkészhetetlenek. Azokban az időkben is akadtak az egyetemen tanárok, akik István előnyére írták, amit kárára szántak.
Orosz István másodévesen jelentkezett Szabó István professzornál. A választott mester azt felelte: „De kérem, az én tanítványaimat le szokták tartóztatni!” Tény, ami tény: a köztudottan jobboldali, hagyományosan polgári elveket valló történetíró korábbi évfolyamának diákjai között volt, aki hat évet is ült. Orosz Istvánt ez nem riasztotta el. Úgy vélte, Tokaj-Hegyalja történetéről tervezett szakdolgozatához nem találhatna jobb konzultánst Szabó professzornál. Végül doktorátusának lett tárgya „A hegyaljai mezővárosok társadalma a XIV. században, különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira” című munka.

De előbb még az ’56-os forradalmat is abszolválni kellett. Tüntetett a debreceni pártbizottság előtt, agitált a munkások között. Orosz István részt vett az egyetemi őrség megalakításában, majd belépett a Nemzetőrségbe. Utóbbi tagjaként tette le aztán a fegyvert az egyetem egyik tantermében. A fegyelmik során volt, akit eltávolítottak, de mind a 186 diákot nem lehetett.

Orosz István diploma után Karcagon kezdett tanítani. Közben a konzervativizmusában rendíthetetlen Szabó István fölterjesztette tanársegédnek, és volt tanítványa pár hónap után visszakerült mellé.

Később az egyetemes történeti tanszéken járta végig a ranglétrát.

Idővel már édesanyja sem bánta, hogy nem pap lett, holott annak szánta.

Egyéb címei, posztjai mellett Orosz István ma már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az agrártörténet, a történelemtudomány profeszszora a filozófia és történettudományok osztályán. Fő kutatási területe a magyar és az európai parasztság története, a honi mezővárosok múltja, a reformkor és a dualizmus társadalomtörténete.

Hívő ember maradt.

A szőlészetet tudósként csak szabadidejében gyakorolhatta. Ám a családi örökséghez való hűséget, ősei tiszteletét tudományos munkájának témái is mutatják.

Sok az ismert tanítványa. A betűvetők közt például Debreczeni József, Elek István, Pallagi Ferenc.

Több mint ötven éve hű Debrecenhez, a cívisvároshoz. Tisztes a kapcsolata a magáétól eltérő nézeteket valló fideszes polgármesterrel, miként más ellenoldali politikusokkal is.

Orosz István rendíthetetlen baloldali.

A szegénység képei szépiával színezve is a nyomorúságot mutatják.

Formálták azok is.

A szocializmus elméletéről gyermekkorában hallott először. A szőlőbirtokos Dusovszky Károlyt látogatta egyszer barátja, bizonyos Kirchhoff András, a harmincas évek kerékpárbajnoka. A bringás rögtönzött leckét a kissrácnak, melyet azzal zárt le: „A szocializmus a világ legszebb eszméje, csak egy baj van vele. Megvalósításához nem emberek, hanem angyalok kellenének.”

Az ifjú Orosz István jó keresztényként úgy gondolta: mégsem lenne jó, ha elveszne a legszebb eszme. Talált tanítást a megvalósítás lehetőségére. Hitének egyik lényege: a bűnös embereket arra kell ösztönözni, hogy angyali köntöst öltsenek. Onnan már csak egy lépés a végcél. A látszólag egyszerű egyenletben idővel persze egyre több lett az ismeretlen tényező.

Orosz István a hetvenes években lett tagja az MSZMP-nek. Nem volt egyszerű terep. Jól jött a tanítás, amelyet még édesapjától hallott kapálás közben a köves talajú tokaji szőlőtőkék közt: nem szabad sietni, mert kifullad az ember.
Az MSZMP ’89-es, a rendszerváltást megalapozó kongresszusa idején a családi szőlőben szüretelt. A hírek hallatán úgy sejti: most jött el a lehetőség az értelmiségi politizálásra. Hitte: most már lehet szaporább a tempó, nagyobb súlya lesz a magafajta emberek szavának. Kapósabb az angyali köntös.

Orosz István alapító tagja lett az MSZP-nek. Az első szabad választáson egyéni képviselőként indul a parlamenti helyért, de nem jut be. Az MSZP listavezető helyén viszont bekerül a debreceni képviselő-testületbe. Hárman vannak ott akkor szocialisták. Önuralmuk több mint erény a „prés” alatt.

Személyében nem támadták, de szavazással jelezték: a köztiszteletben álló tanárt alkalmatlannak tartják az oktatási bizottság élére. Az utcanevek újrakeresztelését bízták rá. Abban a feladatában tapasztalta egy új keletű téboly egyéb tüneteit. Pártolja, hogy a Vörös Hadsereg utcából Piac utca legyen. A szó végére tervezett „cz”-t azonban nem. Végső érve: „Akkor városunk is legyen eztán Debreczen!” A c végül c maradt. Orosz Istvánt pedig négy évvel később az MSZP elindítja az országgyűlési választásokon. Körzetében hatszáz szavazattal még saját pártjánál is többet kapott. Hatvanévesen bejut a parlamentbe, az oktatási bizottság elnöke lesz. Látott, amit látott.

Orosz István még a múlt rendszerben veszítette el édesapját. Megmondta Mád párttitkárának: ő ugyan nem kér hivatalos engedélyt az egyházi temetéshez. A főelvtárs kikérte magának, hogy olyat elvárna. Aztán maga is részt vett a szertartáson. Évtizedekkel később Orosz István képviselőként olyanoktól hallott komcsizást, akikkel anno együtt ülte végig a párttaggyűléseket. Két történet, egy tanulság: különös viselet az angyalköntös.

Orosz Istvánnak a rendszerváltó években sok barátja volt a Kereszténydemokrata Párt, Magyar Demokrata Fórum tagjai között. Aztán már kevesebb.

Két év képviselőség után agyvérzéssel került kórházba. Első látogatója Szabó Iván volt, az MDNP elnöke.
Orosz István gyógyulása után az oktatási bizottság alelnöke lett. Felszólalásai nem ritkultak, de mandátuma végén elfordult a nagypolitikától.

Ugyanakkor az MSZP-ben még öt évre elvállalta a hívő tagozat vezetését. Sokan nincsenek benne. Fontos, hogy vannak egyáltalán.


Elnöksége alatt megszervezte a hívő szocialisták nemzetközi konferenciáját és más találkozókat. Témájuk hangsúlyosan – mi más is lehetne – a keresztény és a szocialista elvek egybecsengése. A szinkronitásra pápai kinyilatkoztatások is bizonyosságot adnak, csak nemigen kapnak nyilvánosságot. Annak viszont volt visszhangja, amikor egy püspök valamely augusztus 20-ai prédikációjában az egyház elleni lázítóknak címkézte a szocialisták hívő tagozatát. Ezzel együtt: Orosz Istvánnak jó a kapcsolata a legtöbb egyházi vezetővel. Ajánlója volt – nem hitbéli okok, tudós munkássága elismeréseként – Erdő Péter akadémikusi felvételének.

Orosz István 2005-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Ma már csupán tiszteletbeli elnök a pártjabeli hívők közt. A tanításé, tudományé a főszerep. És az unokáké. Felesége tanár, két lányuk van, akik ugyancsak tanárok lettek.

A szőlő, a bor történetét társadalomtudósként vizsgálta. A művelés, borkészítés technikáját von haus aus tudja, az egyebeket kutatta, feldolgozta.

Szőlőről, borról szóló tanulmányai olykor e kompország életének sajátos tüneteit is megrajzolják. Miként a Rubiconban közölt Tokaj-tanulmány. Érdemes olvasni. Mert a borról szűkszavúan úgyis csak annyi mondható: legfontosabb a mérték. 

 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld