Címlap Vélemény & vita Az alapok hiányoznak
Az alapok hiányoznak PDF Nyomtatás E-mail
2007. december 05. szerda, 16:21
Kedves Endre!

Mindig érdeklődéssel olvasom írásaidat.

Ez az alábbi szöveg nem sikerült.

Kihagytad ugyanis azt az alapvető szempontot, hogy a rendszerváltás a tőke-elosztás területén "sikertelen" volt (pontosabban nagyon aljas, nagyon kisstílű).

Nem igaz, hogy minden tőke a sikeres ipar és kereskedelem felé tendál, illetve hogy onnan ered. Sok féle tőke van. Például a közösségi tőke, amely egyrészt létét a közösség létének köszönheti, azt fejezi ki, másrészt a működtetésében a közösségre van utalva, harmadrészt elsődleges gazdasági alapja lehet a közösségi szolidaritásnak. Az ilyen tőkejavak magánosítása, külföldinek juttatása a közösség felszámolását jelenti (egyre közismertebb szóval: genocidium).
Akik a külföldi tőke ellen szólalnak fel, azok nem idióták, hanem legfeljebb kevésbé csiszolt nyelven fogalmazzák meg azt, hogy szükségtelen a társadalom jelentős hányadát adminisztrációs eszközökkel gyarmatosítani. Az ugyanis nem más, mint Szamueli ténykedésének folytatása más eszközzel. Szamueli vonattal száguldozott, az volt akkor a hirtelen előállt új eszköz. Most meg a váratlanul lecsapó idegen tőkének való kiszolgáltatottság - minden gazdasági racionalitás nélkül, teljes állami rájátszással (és értetlenségnek mondott teljes ellenzéki aszisztálással).
A gazdasági racionalitás jelszava alatt ugyanis (ha jól belegondolunk) éppen a politikai, sőt a maroknyi szélhámos kisebbség anti-gazdaságos grasszálása folyik. Csak a megnevezéséhez nem az általa kínált félrebeszélést kellene folytatni (én vagyok én, te vagy te, ki a hülye mondókák szintjén!!!!)

És ezt az alapkérdést ne keverjük sem népek, sem nemzetek dolgával. Mert akkor éppen a gazdasági jelszavak mögött megbúvó (álcázott) politikai szándékot segítjük. Pontosabban a magát álságosan politikainak mondó hatalommániát és a társadalmi szolidaritás felmondását.

Mert tőke kellene az országnak? Miért vágták ki nagy ívben a kínait (akis-kínait), a malájt, miért nem jó nekünk valamelyik öbölbeli ország tőkéje, ha csak a tőke érdekes? Azokkal nem lennénk sereghajtók. Most viszont a felszámolódás útján az utolsók lehetünk - nem csak Európához képest, nem csak az "eu" keleti új tagjaihoz képest, hanem elsősorban önmagunkhoz, saját magunk elvárásaihoz, törekvéseinkhez, áldozatainkhoz képest). Miért nem valamelyik kis tigrist próbáljuk utánozni, ha a modern technológia kell? Történetesen az izraeli tőke még senkiből sem csinált "kistigrist". De majd megjavul.

Nem igen értem, hogy a társadalmi tőkéjétől megrabolt országban az izraeli tőkétől hogyan lehet elvárni, hogy majd a gazdaságban szolidárisan fog viszonyulni a rendszerváltási korrekciós erőfeszítésekhez?

Nem is erőfeszítésekről (mert az egyelőre igen kevés), hanem szükségszerűségről van szó.
Újragombolás nélkül nem megy, és pótszernek az izraeli tőke sem teszi meg.

Mint forró krumplit dobáljátok a közel-keleti miniszterelnök kijelentését, és nem akarjátok megérteni, hogy a probléma megközelítés szintje volt olyan 90-től kezdődően, hogy nem is csoda, hogy ide jutottunk. A tőke kezelési képességre egy lehetséges jó garancia, hogy az illető azt jó kereskedőként vagy termelőként a forgalomból nyerte haszonként, de ez sem biztos. Lehet, h ogy eddig sikeres volt, ezután pedig kudarcot vall.

A tőke forrása egyébként egyáltalán nem csak a kereskedelem és termelés (meg szolgáltatás). A társadalmi tőkék jelentős részének közvetlen forrása nem is lehet a kereskedelem és a termelés.
Ezért válnak a túlságosan leegyszerűsített érvek csapdává: ellenkezője sem igaz.

Egy összedőlt romhalmazban csak guberálni lehet, pláne ha guberáló tőkére bízzák a rendbetételt.
A nagy távolság néha segít a nagy körvonalak felismerésében, néha nem segít.
 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld