Címlap Magyarok külföldön Demokráciával szemben nincs hiteles egység
Demokráciával szemben nincs hiteles egység PDF Nyomtatás E-mail
2007. november 22. csütörtök, 15:30
Nem hiteles az az erdélyi magyar politika, amely csak a demokratikus játékszabályok felfüggesztésével, a pluralizmus kizárásával működik – nyilatkozta lapunknak a Romániában vasárnap rendezendő európai parlamenti választásokon függetlenként induló Tőkés László. A református püspök szerint Románia példamutató a volt kommunista táborban a múlttal való leszámolás tekintetében.

- Az európai parlamenti választások kampányában az erdélyi magyarok jelentős részét tanácstalanná tette az ön és az RMDSZ jelöltjei között dúló küzdelem, sokan nem tudják, kit válasszanak a magyar-magyar versenyben. Milyen tapasztalatokat szerzett a korteshadjárat során?



A jelenlegi helyzetre elsősorban az utóbbi 18 év politikai kiábrándultsága nyomja rá bélyegét, amely nemcsak a magyarságot jellemzi, hanem általában a posztkommunista társadalmakat. Az erdélyi magyarok egy része nyíltan elégedetlen, RMDSZ-ellenes, felháborodással tapasztalja a szövetség visszaéléseit, nómenklatúrája beágyazódását, az egypártrendszerre emlékeztető magatartásformáit, problémái megoldatlanságát eme politika következtében. Mások aggódnak a most előállt választási helyzet nyomán mediatizált egységbomlás miatt, készpénznek veszik azt az RMDSZ-pártpropagandát, hogy itt valami nagy tragédia történik, és hogy a választási lehetőség a magyar egység megbomlását jelenti. Akadnak azonban, akikben tudatosult, hogy a demokráciával szemben nem lehet hiteles egységről beszélni, szükség van a választás szabadságára, és nemzeti érdekből akarnak változást az eddig önmagát túlélt erdélyi magyar politikán.



- Az RMDSZ leginkább azzal a váddal illeti, hogy megosztja a közösséget, veszélyeztetve a magyarság brüsszeli képviseletét. Markó Béla elnök szerint nincs itt az ideje a magyar-magyar megmérettetésnek, a politikai pluralizmusnak, és a közösségnek még legalább 13 évig össze kell fognia.



Minderről az az ókori fabula jut eszembe, amelyben a farkas vádolja a bárányt a víz felzavarásával, miközben nyilvánvaló, hogy csak ő zavarhatta fel a lefelé folyó vizet, és a bárány issza ennek a levét. Az egység megbomlásáért kimondottan a hatalmon lévők a felelősök, és nem az ellenzéket szokták vádolni a kormányzás hibájáért. Markó Béláék teljes felelősséget hordoznak az elmúlt 18 év alatt történtekért. Különösképpen, hogy a szövetség elnöke a leghosszabban regnáló, minden kortárs pártvezetőt túlélő politikusnak számít, tehát enyhén szólva demagógia az ő szájából hallani ilyen vádat. Másodsorban mintha nem akarna tudomást szerezni a demokrácia játékszabályairól, sőt a jelek szerint ellenzi a demokráciát. Nem lehet hiteles egy olyan magyar politika, amely csak a demokratikus játékszabályok felfüggesztésével és a demokratikus pluralizmus kizárásával működik. Az RMDSZ kezdeti időszakában többé-kevésbé működött a belső demokrácia, ennek kiiktatása azonban a Markó vezette egypártrendszeri RMDSZ-politika nevéhez fűződik. Ugyancsak a demagógia kategóriájába tartozik, hogy Markó a románokkal való küzdelemre hivatkozik a magyar-magyar megméretkezéssel szemben, hiszen közismert, hogy a baloldaltól a jobboldalig valamennyi román politikai pártnak volt már direkt vagy közvetett szövetségese. Ne beszéljen hát arról, hogy a románokkal van harcunk, amikor ő a románokkal koalizál.



- Mikor érzett nagyobb esélyt a sikerre: amikor az 1989-es forradalom idején szembeszállt a kommunista hatalommal, vagy jelenlegi politikai jelöltsége idején?



Tizennyolc évvel ezelőtt semmi esélyem nem volt. Akkor a végső a kétségbeesés, és a bibliai példázat volt jellemző, hogy ha nem szólalunk meg, akkor a kövek fognak beszélni, annyira elviselhetetlenné vált a magyar nemzeti közösség és általában a társadalom helyzete. Most viszont valós esélye van a politikai győzelmemnek. Annyiban vonhatok párhuzamot a kettő között, hogy akkor is abszolút kisebbségben kellett ezt a harcot megvívnom. Hátha jó ómen ’89 a mostani küzdelemre.



- Sokan úgy vélekednek azonban, hogy akkori kiállásával ellentétben a mai, demokratikus berendezkedés közepette egyházfőként nem kellene aktívan részt vennie a politikai és a közéletben. Egyszóval a püspök maradjon a szószéken, a prédikációnál.



Rosszízű, régi időket idéző, szűkkeblű kizárólagosság ennek a hangoztatása. Nem hiszem, hogy egy lelkész kevésbé politizálhat, mint egy munkás, mérnök vagy egy költő. A református egyházrendben a papság nem szentség, hanem egyfelől beilleszthető a polgári foglalkozások sorába, másfelől kihatást jelent. Semmilyen teológiai alapja nincs a protestáns lelkész közéleti-politikai szerepvállalásával szemben, úgyhogy ezek a kifogások nem állják meg a helyüket. A kommunista-ateista diktatúra a társadalom peremére szorította az egyházat, a hívő embereket, lelkészeket és papokat, és kizárta őket a politikai közéletből. A Securitate temesvári parancsnokhelyettese annak idején mindig azt mondta nekem: tiszteletes úr, ne avatkozz be a politikába. De ugyanezt hajtogatta Papp László, a királyhágómelléki egyházkerület kollaboráns püspöke is: László, ne üsd bele az orrod a politikába, maradj a szószéknél.



- Kit terhel majd a felelősség, ha nem lesz képviselete az erdélyi magyarságnak az Európai Parlamentben?



Összefüggésében elemezve a kérdést elmondhatjuk: az RMDSZ önmaga felel azért, ha nem jut be az Európai Parlamentbe, hiszen 2004 óta zuhanórepülésben veszíti el népszerűségét, szavazóbázisát. Gondoljunk a szociáldemokrata államfőjelöltre, Adrian Nastaséra szavazó RMDSZ-re, a Traian Basescu leváltását célzó népszavazáson tanúsított RMDSZ-álláspont kudarcára, vagy a támogatásomra önkéntes alapon összegyűlt 140 ezer aláírásra. Csak magának tehet szemrehányást az RMDSZ amiatt, hogy az utóbbi fél évben három-négy százalék körül mozog a népszerűsége, mindez teljesen független az én személyemtől. Én tulajdonképpen elszánt kísérletet teszek az európai parlamenti magyar képviselet megmentésére, hiszen jelenleg az RMDSZ nem éri el az öt százalékot, sem az EP-be, sem a román parlamentbe nem jutna be. Más kérdés, hogy az alakulat bűnbaknak akar kikiáltani, hiszen eddig viszonylag jól működő egységdemagógiájának hamis érvrendszerében úgy tűnhet: én vettem el azokat a szavazatokat, amelyekkel egyébként sem rendelkezik.



- Mégis milyen következtetést von le abban az esetben, ha senki sem jut ki Brüsszelbe, illetve ha csak az RMDSZ jelöltjei jutnak mandátumhoz?



Ha senki nem jut ki, akkor azt kell mondanom, hogy sajnos nem sikerült megmentenem a magyar képviseletet az RMDSZ ellenében, és ezért az RMDSZ felelős. A szövetségnél a dögöljön meg a szomszéd kecskéje elv érvényesül, felmérték, kicsi a valószínűsége, hogy jelöltlistája nyerő legyen, éppen ezért arra szorítkoznak, hogy ha már ők nem jutnak mandátumhoz, akkor én se. És akkor engem lehessen bűnbaknak kikiáltani az RMDSZ sikertelensége miatt. Ha viszont csak a szövetség jelöltjei jutnak ki, akkor újból hatásosan működött az RMDSZ nagy pénzen, hatalmas apparátussal, fejlett infrastruktúrával végzett választásai kampánydemagógiája, és megint sikerült egységbe rángatnia a kiábrándult, egységféltő, nemzetileg motivált választótábort.



- Bízik-e abban, hogy az európai parlamenti választások után megegyezik az RMDSZ és az erdélyi magyar ellenzék? Milyen választási eredmény segítené leginkább a megállapodást?



Leghasznosabb volna, ha kijutnék. Ebben az esetben ugyanis az eddig hatalmi erőpozícióból politizáló RMDSZ olyan helyzetbe kerülne, hogy kénytelen volna partnerséget vállalni abban a rendszerváltozásban, amelyet augusztusi tárgyalásaink idején hirdettünk meg az erdélyi magyar politikai és közélet tekintetében. Ha bejut, akkor félő, hogy megint magas lóról fog politizálni, és túléli magát egy időre, ami anakronizmus volna. Ez a két végletes lehetőség a legjobb, illetve a legrosszabb az erdélyi magyar érdek szempontjából.



- A román többségi társadalom többnyire a magyar Corneliu Vadim Tudort, vagyis egy szélsőségesen nacionalista személyt lát önben. Zavarja?



Mindez igazi mivoltom szándékos megcsúfolása, és rokon azzal a törekvéssel, amely évekkel ezelőtt szekusügynöknek akart kikiáltani. Ez sajnos nemcsak román törekvés volt, hanem a román nacionalisták és a titkosszolgálat volt ügynökei megtalálták magyar cinkosaikat ennek a Tőkés-féle nacionalista, szélsőséges ellenségképnek a kialakításában. Fáj, hogy az 1989-es temesvári ellenállás tisztaságát személyemen át ilyen módon mocskolják be.



- Hogyan próbálja ellensúlyozni az önről kialakult képet?



Mindig is törekedtem erre. Magyar és román részvétellel több konferenciát, erdélyi szintű rendezvényt szerveztünk. 1992-ben például a tizenhat akkori hivatalos romániai felekezet részvételével országos ökumenikus értekezletet rendeztünk Kolozsváron, később pedig Csíkszereda főterén került sor román-magyar nagygyűlésre az 1848-49-es agyagfalvi országgyűlés szellemében. Emellett ez a törekvés mindvégig megmaradt a temesvári forradalom decemberi évfordulós rendezvényein. Azonban ezek a rendezvények és törekvések nem tudták kifejteni kedvező hatásukat, ár ellenében kellett úsznunk. A mostani kampányban is próbálkozom a románság megszólításával, de nagyon kevés esélyem van erre. Érzékeltetni próbáltam a románsággal, hogy ami egy demokráciában jó a magyaroknak, az számukra is jó. Sőt a székelyföldi területi autonómia is olyan jó lehetne a székelyföldi románok számára, mint például a katalán autonómia a spanyolok, vagy a dél-tiroli az olaszok számára.



- Traian Basescu államfő egy évvel ezelőtt a Vladimir Tismaneanu történész vezette szakértői bizottság jelentése alapján elítélte a kommunista rezsim rémtetteit, a bukaresti kormány pedig intézetet hozott létre, amely a kommunista múlt feltárásával foglalkozik. Kielégítőnek tartja-e a román társadalomnak a kommunista múlttal való leszámolás érdekében tett erőfeszítéseit?



Románia szinte példamutató a volt kommunista táborban ebből a szempontból, mint ahogy a Tismaneanu-jelentés is egyedülálló az egykori szocialista országokban. Nagyra értékelem Basescu elnöknek a múlt feltárására irányuló törekvéseit, ami kicsit ellentmondásban is van egyéb politikai megnyilvánulásaival. De a tények makacs dolgok, nem lehet elvitatni tőle, hogy a Securitate irattárának újabb tíz és tíz kilométereit bocsátotta az országos átvilágítóbizottság rendelkezésére, és hogy megrendelte a Tismaneanu-jelentést. Ha valami iránt mégis hiányérzetem van, az a kommunizmus feltárásának magyar vonatkozása. Ebből a szempontból az RMDSZ béna kacsaként viselkedik, csodálkozom, hogy a Tismaneanu-jelentés vonatkozó magyar részei kapcsán nem ragadta meg az alkalmat, és nem lépett fel a magyarságot sújtó kommunista múlt részletes feltárása érdekében. Én kezdeményezni fogom olyan kutatómunka beindítását, amely megjelentetné a Tismaneanu-jelentés magyar mását.



- Az EP-választásokkal egy napon Traian Basescu kezdeményezésére népszavazást is rendeznek Romániában az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről. Mi a véleménye az államfő kijelentéséről, miszerint az általa támogatott változat révén a kis pártok – közöttük az RMDSZ – eltűnnek a parlamentből?



Mindez veszélyezteti a magyar közösség bukaresti parlamenti képviseletét. Még ha jó szándékot is feltételezünk a törvényalkotó részéről, egyértelmű, hogy ez a változat lecsökkenti a számarányos magyar képviselet esélyét a román parlamentben. Éppen ezért hiányolom, hogy az RMDSZ nem lépett fel törvénytervezettel vagy módosító javaslattal ezen elgondolások mentén. Amúgy a személyi bizalmon alapuló új választási rendszerrel elvben csak egyetérteni lehet, az arctalan pártlistákkal torkig van már az ország. Torkig lehetünk mi magyarok is, hiszen most már látjuk, kik azok, akik 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküdöztek a magyarság iránti hűségre és a nemzeti önrendelkezés képviseletére, és aztán mi lett ennek a vége. A mostani helyzetben azt javasolnám, hogy az egyéni szavazókörzetes választási rendszer olyan kiegészítéssel lépjen érvénybe, hogy bármiképpen végződjenek a választások, a kisebbségek számarányuknak megfelelően vehessenek részt Románia parlamentjében, ezáltal biztosítani lehessen a számarányos magyar vagy más kisebbségi jelenlétet.


Forrás: Magyar Nemzet Online

 

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld