Címlap Vélemény & vita Bauerből elégtelen
Bauerből elégtelen PDF Nyomtatás E-mail
2007. szeptember 27. csütörtök, 15:35
Bauer Tamás kilépése az SZDSZ-ből mindenhol hír, csak az SZDSZ-ben nem. Az SZDSZ honlapján nyoma sincs.

Vannak ott régi és friss hírek, de egy büdös szó sincs arról, hogy a párt elvesztette a hajdani demokratikus ellenzék egyik kiemelkedő alakját, a liberális párt alapító tagját, egyik legismertebb és legmarkánsabb személyiségét, akinél figyelemre méltóbb, termékenyebb és nagyobb tudású liberális közíró, közéleti személyiség nemigen tevékenykedik az országban.




A kedves olvasó ezt nagyon jól tudja, hiszen csak 1996 óta, ameddig az archívumi keresőnk visszanéz, 86 cikket olvashatott tőle a mi lapunkban. Az SZDSZ (akkori) elnöke viszont már két és fél évvel ezelőtt azzal válaszolt Bauer szokás szerint élesen kritikus küldöttgyűlési fölszólalására, hogy az ilyen emberre nincs szüksége a pártnak.


Sok emberre nincs szüksége ennek a pártnak.


A kilencvenes évek közepéig rá szavazó több mint egymillió emberből kb. hétszázezerre. Egy részükre valóban nincs, mert tévszavazók voltak, nem liberálisok. A kilépők között is voltak tévtagok, vagy olyanok, akik eltávolodtak a liberalizmustól.


No de lassan a liberálisoknak is érdemesebb lenne azokra szavazni, akik kiléptek a pártból vagy csak elvonultak a közeléből, mint azokra, akik maradtak. Pláne, ha még valamennyien köztünk volnának. Kis János, Hack Péter, Eörsi István, Petri György, Solt Ottília, Kőszeg Ferenc, Havas Gábor… Nagyon sokféle, de csupa feddhetetlen, következetes, nagy alkotóerejű, szabadságbarát ember. Kétségtelen, Bauer Tamás szépen beleillik ebbe a sorba.


Párton kívül persze nincs párt, parlamentáris demokráciában pártkeretben lehet kormányzó erőt formálni és kormányzati hatalmat szerezni, s a pártszerű tevékenységnek vannak korlátozó törvényszerűségei. De az a párt, amely nem tudja nagy formátumú, nagy értékű, de kényelmetlen személyiségeit megtartani, elhelyezni, elviselni, játéktérhez juttatni, szellemileg elszegényedik, elszíntelenedik és politikailag elerőtlenedik.




Amikor a párt vezetői a legjobban utálták Bauert, akkor volt a leginkább igaza.


Akkor, amikor ellenzékben az egyenlő távolságtartás koncepciójával szemben azt képviselte, hogy a demokrácia normáit szétverő Orbán-Torgyán-kormánnyal szemben az MSZP-vel együtt lehet és kell alternatívát állítani, és akkor, amikor kormányra jutva azért kárhoztatta a pártját, mert nem azt tette, amivel kampányolt, belement a nagy osztogatásba, a maga etatista modernizációs programjaival aktívan hozzájárult a példátlan költségvetési expanzióhoz, ezzel föladta az adócsökkentés lehetőségét, s akkor ragaszkodott hozzá, amikor már nem volt realitása; lemondott az egészségügyi reformról, a közélet megtisztulásáért szinte semmit, a demokratikus normák helyreállításáért pedig nagyon keveset tett, időközönként pedig tovább rombolta azokat.


„Az ikerdeficit azon a szinten van, mint 1994-ben, amikor lényegében csődhelyzet állt elő.(…) Az ország, legalábbis a lehetőségeihez képest, folyamatosan csúszik lefelé… Tovább romlott a politikai rendszer működése, és tovább hanyatlott a közéleti morál állapota az országban.


Ez elviselhetőbb, ha egy Fidesz-kormány van hatalmon, amelyik rémes dolgokat művel, de még abban bízhat az ember, hogy létezik a magyar parlamentben morális és politikai értelemben alternatíva.


Ma nincs alternatíva: mindenki ugyanazt csinálja.”


Ezt nyilatkozta Bauer a Beszélőnek 2005 novemberében, nem sokkal a nagy hazugság-kampány beindulása előtt. Nem csoda, hogy az SZDSZ vezetőinek elég volt Bauerből és Bauernek az SZDSZ-ből. De az országnak nincs elég Bauerből.


Forrás: Népszabadság Online

 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld