Címlap Mozaik Megvan az első magyar bor, amely bekerülhet a Guinness rekordok könyvébe
Megvan az első magyar bor, amely bekerülhet a Guinness rekordok könyvébe PDF Nyomtatás E-mail
2007. augusztus 29. szerda, 09:09

Minden évben nagy a versengés a világ borászai között, hogy ki is készíti el az idény első borát. Eddig a francia Beaujolais Nouveau-t tartották rekordernek, ám a magyar borászok megdöntötték a csúcsot, így valószínű, hogy a magyar Csabagyöngye is bekerülhet a Guinness-rekordok könyvébe. A rekordot felállító Varga Pincészet szerint, a kulináris élvezeteket kereső turisták szemében javíthatja az ország imázsát, ha egy magyar bor is képviselteti magát az eddig 110 millió példányban megjelent könyvben.

A hétvégén hivatalosan is regisztrálták azt a magyar borászati rekordot, amely tudomásunk szerint világcsúcsnak is számít. A magyarországi rekordok regisztrációs koordinátora Sebestyén István elmondta, a regisztráció feltételeit igyekeztek összhangba hozni a híres Guinness-rekordok felállításakor megkövetelt feltételekkel. A magyar csúcs felállítása után, hivatalosan elkezdődhet annak a procedúrának a kezdete, amelynek eredményeként, egy magyar bor is szerepelhet a Guinness-rekordok könyvében. A Guinness World Records londoni központjába hetente, ezernél is több rekordbejelentés érkezik, de csak az egészen extrém, vagy az igazán fontos rekordok kerülnek felvételre.



A Varga Pincészet szakemberei azt állítják, hogy az északi féltekén nincs még egy olyan borászat, amely már augusztusban újbort palackozna. Idén azonban a magyar borászoknak sikerült elkészíteniük a rekordgyors újbort, amelyből 150 ezer palackkal dobnak piacra.



Varga Péter, a pincészet tulajdonosa elmondta: Eddig az olasz újbor mellett - amely november 6-án kerülhet forgalomba - a francia bozsolét tartották a világ egyik legkorábban elkészülő borának. Ez utóbbi is már novemberben piacra kerül.




A magyar borászok ennél is korábban szerették volna elkészíteni az év első újborát. A magyar újbor az Európában legkorábban érő szőlőfajtából a Balaton déli partján szüretelt Csabagyöngyéből készül. A Csabagyöngye úgynevezett kettős hasznosítású fajta, azaz fogyasztható csemegeszőlőként és bor is készíthető belőle. Ebből a szőlőből kizárólag a Varga Pincészet készít újbort Magyarországon. A klasszikus borkészítés során alkalmazott érlelési szakasz kihagyásával, közvetlenül a kierjedés után, a szüretet követő harmadik héten belül, palackba kerül a fehér újbor.



Magyarország legnagyobb borászata, az évente több mint 10 millió palackot forgalmazó Varga Pincészet Kft, az idén várhatóan 150 ezer palackot tölt tele a Csabagyöngyéből. A pincészet reméli, hogy a termék egyre népszerűbb lesz a magyar piacon és a jövőben, a környező országokban, valamint a tengeren túli régiókban is eladható lesz.



Varga Péter hozzátette: Többek között kulináris rendezvényeknek, versenyeknek köszönhető, hogy a frissen szüretelt borok fogyasztása 10 év alatt a tízszeresére nőtt Magyarországon. Az új borok fogyasztása Magyarországon ugyan nőtt, ám mindez még jóval alatta marad a francia vagy olasz borivók adataitól. Az évi kb. 350 millió liter bort elfogyasztó magyarok alig 400-500 ezer liter újbort isznak meg egy évben. Egyes vélemények szerint ennek egyik oka a rossz marketingben keresendő, hiszen a franciák például a „bozsolé”-fesztiválok elterjesztésével még külföldön is ismertté tudták tenni boraikat, hiszen velünk ellentétben a franciák évente akár 10 millió liter újbort is értékesítenek.







A Csabagyöngye




Az év első boraként már szeptemberben forgalomba kerülő újbor igazi kuriózum a friss, gyümölcsös borokat kedvelőknek. A bor készítése során a szakemberek megpróbálják megőrizni az eredeti szőlőízeket, illatokat és az erjedés során keletkező szénsavat. Az eljárás-technikailag semmiben sem hasonlítható a francia bozsoléhoz, speciális magyar technológia alapján készül, amely alkalmas arra, hogy már a szüret utáni első hetekben, a klasszikus boroktól ugyan eltérő, mégis ízletes ital kerüljön a vásárlók asztalára. A Csabagyöngye úgynevezett kettőshasznosítású fajta, azaz fogyasztható csemegeszőlőként és bor is készíthető belőle. Ebből a szőlőből kizárólag a Varga Pincészet készít újbort Magyarországon. A klasszikus borkészítés során alkalmazott érlelési szakasz kihagyásával, közvetlenül a kierjedés után, a szüretet követő harmadik héten belül kerül palackba a fehér újbor.



A Beaujolais




Beaujolais Franciaország egyik borvidéke, Párizstól 250 kilométerre. Az innen származó új (nouveau) bor lett világhíres Beaujolais Nouveau néven. Törvény írja elő, hogy az adott év mely napján éjféltől lehet árusítani. A legelső években, a tradíció születésekor ez november 15-e volt, azonban üzleti érdekeltségek miatt ezt november harmadik csütörtökére tették, hogy a hétvégére készülő borivók már bulihangulatban kaphassák kézbe az első üvegeket. Régebben a Nouveau-val teli teherautók éjfélkor indultak el Párizs felé, szinte versenyt űztek abból, hogy ki ér be először. Ez a gyorsaság a Beaujolais Nouveau jellemzője, hiszen vannak olyan újborok, amelyek csak tavasszal kerülnek piacra.



Mi is az (új)bor?




Az újborokkal szemben gyakran felvetődik az a vád, hogy ez egy „gyors bor”, ami csak a természetes biológiai folyamatok megerőszakolásával jöhet létre. Nagyon fontos ezért annak tisztázása, hogy az egyetlen lényeges különbség az úgynevezett „nulla érlelés”, ami azt jelenti, hogy az erjesztést követően a bor egy héten belül palackozásra kerül, az alacsony hőfokon lassan végbemenő erjedés következtében az erjedéskor keletkező szénsav egy része a borban marad, és ez késlelteti az érését. A friss, új borok mindig közel álltak a borászok, a bortermelő emberek szívéhez. A borfogyasztók széles rétege azért nem ismerhette meg korábban ezeket a borokat, mert a hagyományos szűrésű technikákkal csak az erjedést követő két-három hónappal lehetett elkezdeni dolgozni.

 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld