Címlap Vélemény & vita Válaszutak Erdélyben
Válaszutak Erdélyben PDF Nyomtatás E-mail
2007. augusztus 24. péntek, 16:41
A népzenéjéről, táncáról híres Válaszút kis falu a Mezőség szélén, ahol Kallós Zoltán nyári táboraiban a fiatalság a magyar kultúra fontos eleméről mélyíti el ismereteit. Az eredeti település területén nyolc részre szakítva élő magyar nemzet új nemzedéke számos további táborban ismerkedhet egymással és Erdély problémáival.

Alternatívák



Kellenek is ezek a fórumok, mert az EU új tagja, Románia, ezen belül pedig az erdélyi magyarság, válaszútra érkezett: a lendületes fejlődés, gyarapodás jeleit mutató Romániában be tud-e kapcsolódni a modern gazdaságba, miközben megőrzi önazonosságát, hagyományait. Az alternatíva az alulképzettség, a munkanélküliség és a szegénység konzerválódása, illetve a külföldre település, ezek nyomán pedig a gyorsuló ütemű fogyás és beolvadás.



Az elmúlt ötven évben román többségűvé váló nagyobb városok központjai – élükön Nagyszebennel, Temesvárral és Araddal – látványosan megújulnak, azaz "a magyar világban" létrejött épületeik helyreállításával visszanyerik európai arculatukat. Árad a külföldi tőke és a turista, bőven van munkaalkalom. A Székelyföld magyar városai közül Udvarhely megelőzte vetélytársait, de Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely szépségei is előtűnnek, míg Csíkszereda egyetlen meghagyott és újjávarázsolt régi utcája idéz egy boldogabb korszakot. E városokban is mutatkozik némi pezsgés. Az erdélyi falvakban azonban a külföldön dolgozók rendbe hozott házai nem tudják elrejteni a szegénységet, a stagnálást. Ide kevés látogató jut el, mert néhány felújított főút mellett továbbra is a szekérnek, esetleg a terepjárónak alkalmasak az utak. Az elöregedő falusi lakosság a változásoknak több kárát, mint hasznát látja, megélhetését nem a harmincezer forintnak megfelelő nyugdíj, hanem kis kertje, földje biztosítja. Papjai még tartják benne a lelket, de a politikától már nem vár semmit, a legközelebbi választáskor sokan otthon fognak maradni, esetleg egy többet ígérő román pártra szavaznak.



Feltételek



Az erdélyi magyar sajtó olvasása, gyakori utazások, az értelmiség mellett vállalkozókkal, diákokkal és idős falusiakkal folytatott beszélgetések alapján látok kiutat, de csak néhány feltétel teljesülése esetén. Sokan helyezik a gazdasági helyzet javítását a politikai viták elé. Meggyőződésem, hogy erős politikai képviselet nélkül a magyarlakta területek gazdasági felemelkedésének vajmi kevés esélye van. Az RMDSZ elnökének, Markó Bélának igaza volt, amikor 2005-ben a tusnádi táborban Tőkés püspökkel vitázva megállapította: "Autonómiák Európája, Dél-Tirol, finnországi svéd autonómia – rendkívül fontos, követendő és számunkra is sokat ígérő modellek… Egy kisebbségbe szorított közösség képviseletének egységesnek kell lennie, egyetlen pártban, egyetlen politikai szervezetben kell képviselnie a közösség érdekeit." Történelmi ismereteim és politikai tapasztalataim ugyanezt mondatják velem, egy nemzeti kisebbség annál eredményesebben tud politizálni, minél nagyobb erőt képvisel a parlamentben. Ezért célszerű, ha egy pártba tömörül. A nemzeti kisebbségeknek pártjaikon belül kell biztosítaniuk a vélemények sokszínűségét, a pluralizmust. Az RMDSZ vezetése az utóbbi években nem biztosított kellő teret a belső vitáknak, nem tudta sikerrel integrálni a különféle irányzatokat, általános vélemény szerint túlságosan engedékeny volt. A 2005-ös választásokon a magyar szavazók még bejuttatták a pártot a parlamentbe, de az év végi európai, majd az országos választásokon már alig van esély az ötszázalékos küszöb átlépésére, hacsak nem lesz közös lista a párttá szerveződött radikálisabb csoporttal. Markó tizennégy éve áll a párt élén, társai még hosszabb ideje, jó lenne, ha látnánk olyan utódokat, akik képesek helyreállítani az erdélyi magyarság egységét, felrázzák a társadalmat, és visszaadják az önbizalmat, a hitet, amely ma már nemcsak a szórványban, de a tömbmagyarságban is hiányzik. Vannak ilyenek, csak kapjanak teret.



Kitörés



A programok szintjén nincs nagy különbség az RMDSZ és a Polgári Szövetség között, mindkettő igényli az autonómiát. Nyugat-Európában a legtöbb ország rátért a decentralizáció, a hatalom alsóbb szintekre vitelének útjára. E folyamat vitathatatlanul jelentős politikai és gazdasági előnyökkel járt: csökkentek a regionális – legtöbbször történelmi okokra visszavezethető – feszültségek, és a belső önállóság birtokában sok hátrányos helyzetű térség gazdasága fellendült. A magyar határokon kívülre rekesztett magyar közösségek esetében is az autonómia lenne a szülőföldön történő maradás és boldogulás legeredményesebb előmozdítója, egyaránt szolgálná a helyi többség és a kisebbség érdekeit. Ha az erdélyi magyarok egységesen és hangosan követelik ezt, Európa is meghallja, és nem csukhatja be ez előtt a fülét Bukarest sem.



Erdélyben az idegenforgalom lehet a leggyorsabb kitörési lehetőség, hiszen hegyei az Alpokkal vetekednek, a gyógyvizek, borvizek terén pedig nincs vetélytársa Európában. Több mint ezer társammal együtt (felük anyaországi) részt vettem az Erdélyi Kárpát Egyesület XVI. Vándortáborán. Ez a patinás szervezet sokat tesz a turistautak helyreállításáért, a természeti értékek megóvásáért és hozzáférhetővé tételéért. De nem kell mindenkinek sátoroznia, egyre több az igényes panzió, a falusi turizmust pedig azért is ajánlom, mert egyedülálló alkalmakat kínál az emberi kapcsolatokra, ráébreszti a látogatót, hogy saját nemzetét és saját múltját, hagyományait őrzik e falvak lakói. Ha megépül egy erdélyi autópálya, és megjavulnak a helyi utak – ennek a sürgető voltát ma már maga az államelnök ismeri el –, akkor Erdély, "a másik magyar haza" fellendülése garantált.


Forrás: Magyar Hírlap Online

 

Kapcsolódó cikkek

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld