Címlap
Lámpagyújtó-ez a kép megérdemli, hogy ünnepeljük PDF Nyomtatás E-mail
2008. október 05. vasárnap, 11:35
A legnagyobb szenzáció kétségkívül az, hogy Bortnyik Sándor 1921-ben Bécsben festett, Lámpagyújtó című, monumentális méretű avantgárd festménye több mint nyolc évtizedes lappangás után előkerült, s az eddigi legmagasabb hazai kikiáltási áron, 100 millióért kerül kalapács alá október 17-én, a Vígszínházban rendezett Kieselbach-aukción. (Csak hasonlításul: a mesternek e korszakából való, de nem ennyire dekoratív Geometriai formák térben című festmény három éve 1 millió svájci frankért kelt el a nemzetközi műtárgypiacon.)
A művész korai avantgárd korszakának főműveként emlegetett festményt tegnap Kieselbach Tamás mutatta be a Kieselbach Galériában megnyílt aukciós kiállításon, a lélegzetelállítóan gyönyörű mű itt látható október 16-ig a többi 251 aukciós tétel között. A festmény eddig másolatban volt ismert itthon, a mester ugyanis idős korában „újrafestette” egy ­eredeti rézkarc alapján. Az eredeti mű Kieselbach Tamásnak köszönhetően került most a hazai műtárgypiacra, eddig csak a berlini Der Sturm galéria kiállításán volt látható 1922-ben. „A Lámpagyújtó előkerülésével újra kell írni a magyar művészettörténetet, a hazai avantgárd, az emigráció első éveinek hiányzó periódusát. Ez a kép megérdemli, hogy ünnepeljük, mert világszínvonalat képvisel, s végre igazi fényében, alkotói pályája csúcsán mutatja be Bortnyik művészi tehetségét” – mondta a galériatulajdonos-művészettörténész. Szerinte éppen ezért nem lenne szabad a magyar államnak levédenie a képet: „A legjobbakat azzal védhetjük meg igazán, ha korlátlanul kerülhetnek az őket megillető, megfelelően magas presztízsű helyre, akár külföldi múzeumba, magángyűjteménybe.”

A levédés szükségtelenségéről ugyanezt a gondolatot vallja a másik jelentős aukciósház tulajdonosa, Virág Judit is, aki szintén tegnap mutatta be három szenzációs tételét az október 19-én, a Budapest Kongresszusi Központban rendezendő aukciójáról. A hazai festészet három nagyságá­nak eddig ismeretlen, illetve lappangó műve kerül kalapács alá. Egy eddig teljesen ismeretlen remekmű az egyik: Gulácsy Lajos 1909-ben, Veronában festett Nő kék kancsóval című képe most került elő, 40 millió forint a kikiáltási ára. A másik Tihanyi Lajos 1920-ban, Berlinben festett, de 1936 óta eltűntnek vélt Önarcképe, amely 22 millióról indul majd az aukción. A remekművet eddig senki sem láthatta itthon, s ez Czóbel Béla 1908-ban, Párizsban festett Csendélete, korai fauve-os korszakának egyik legjelentősebb alkotása. A kikiáltási ára 22 millió forint. Mindhárom remekmű megtekinthető a Virág Judit Galéria és Aukciósház október 7-én nyíló kiállításán.




Forrás: Népszava
 

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld