Címlap
Törvénytelen adathalászat PDF Nyomtatás E-mail
2008. szeptember 28. vasárnap, 20:50
Nem kötődünk politikai pártokhoz és erőcsoportosulásokhoz, a szó valódi értelmében független vállalkozás vagyunk – hangsúlyozza Horváth József, az adatgyűjtési ügybe kevert UD Zrt. vezetője. A Nemzetbiztonsági Hivatal egykori műveleti főigazgató-helyettese szerint ennek az akciónak a fő vonulata nem az UD Zrt. ellen, hanem magasabb körök ellen folyik. Az eljárás technológiája, az erőfitogtatás, a nagy felhajtás azt sugallta, hogy ez a nyitás egy média-előkészítés része – hívja fel a figyelmet a szakember. – Almássy Kornél, az MDF alelnöke legutóbb arról számolt be, hogy megfenyegették, és tartott tőle, hogy lehallgatják. Csak a lakását vizsgálták át, vagy szóba került önök között a fenyegetés is?

– Egyszer találkoztam Almássy úrral egy kávézóban, és a megbízásának eleget tettünk. Ellenőriztük a lakást, de nem találtunk semmit. Egyéb dologgal nem foglalkoztunk, nem kérte.



– A Dávid Ibolyához került CD-n elhangzottak viszont azt sejtetik, hogy az MDF elnökére "rádolgozhatott" az UD Zrt.

– Dávid Ibolyára soha, semmilyen formában nem dolgoztunk.



– És az MDF más vezetőire?

– Nem, senkire, és erre vonatkozó kérés sem érkezett hozzánk.



– Hogyan kerülhetett a lehallgatott beszélgetést tartalmazó CD Dávid Ibolyához?

– Teljesen egyértelmű: valaki az ügy feldolgozása során keletkezett lehallgatási anyagok közül kiemelte. Csakis a megfigyelést végzőktől kerülhetett ki.



– Ön és üzlettársa korábban a szolgálatoknál dolgoztak. A vagyonvédelmi társaságoknál ritka, hogy egykori NBH-sok vagy rendőrök vállalkozásokat alapítsanak?

– Döntő részben volt rendőrök és rendőri vezetők alapítanak vagyonvédelmi vállalkozásokat, mert korábban a napi munkájuk során is hasonló feladatokat láttak el. Ehhez a munkához szaktudás szükségeltetik, ezért kilencvenkilenc százalékban ez a kör, volt rendőri vezetők és a szolgálatok emberei vállalnak munkát az üzleti szférában.



– Vajon miért találják mégis különlegesnek az önök cégalapítását politikai körökben? Köze lehet-e ehhez, hogy ön a Fidesz-kormány idején került magas beosztásba a szolgálatoknál?

– A megrendelői körünk a bizonyíték rá, hogy abszolút független szereplőként léptünk fel a piacon. Mi nem kötődünk politikai pártokhoz és erőcsoportosulásokhoz, a szó valódi értelmében független vállalkozás vagyunk.



– Milyen szabályok vonatkoznak önökre, egy vagyonvédelmi cég mit tehet és mit nem?

– Kisebb jogosítványaink vannak, mint egy oknyomozó újságírónak. Kizárólag nyílt információk gyűjtése jöhet szóba és legális forrásokból megszerezhető adatok elemzését végezhetjük el.



– Ez meglep. Ilyen helyzetben hogy képes mégis megélni sok ezer biztonsági vállalkozás? Valójában már egy házasságtörést sem lehet nyílt módon leleplezni.

– Ilyenekkel nem foglalkozunk, nem tudom, ez a munka hogy folyik. Az viszont tény, hogy az üzleti világban mindenki igyekszik megóvni saját üzleti titkait, különösen ha valaki ki akarja szorítani a piacról. Ez ma már az élet mindennapos részévé vált.



– Milyen viszonyt ápolnak egymással a cégtulajdonosok és cégvezetők?

– Zárt világ a miénk, ez nem rendőrség vagy honvédség, ahol tízezrek dolgoznak. Mindössze néhány száz ember jelenti a szakma krémjét. Normális közöttünk a nexus, ami akkor is fennmarad, ha később megváltoznak a függelmi viszonyok. Ebben nem látok semmi kivetnivalót.



– Más egykori titkosszolgálati vezetővel is tartja a kapcsolatot, vagy csak Kövér Lászlóval és Demeter Ervinnel?

– Rajtuk kívül mások is voltak közvetlen feletteseim, közülük többel is van kapcsolatom. Jóban lenni valakivel nem büntetőjogi kategória.



– Tudna neveket említeni?

– Nem szeretnék kellemetlen helyzetbe hozni senkit. Amikor kineveztek a főigazgató-helyettesi posztra, a volt kollégáim közül sokan megkerestek, és számon kérték, miért vállaltam el ezt a feladatot, miért lettem áruló. Én fegyelmezett katona vagyok, s nagyon szerettem a munkámat, úgyhogy nem találtam benne kivetnivalót, hogy ha egy törvényesen megválasztott kormány tagja felkér egy számomra szakmai kihívást jelentő munkára, azt elvállaljam.



– Vagyis a baloldali kormány kinevezését ezek az emberek nem tartják árulásnak? Ezek szerint az ön szakmája is megosztott politikailag.

– Sajnálatosan így van, nagyon megosztott, ráadásul jelentős kisebbségben vannak azok a szakemberek, akik a Fidesszel hajlandók szóba állni.



– Az árulókat meg szokták büntetni. Volt már rá konkrét utalás, hogy önre neheztel a szakma?

– A 2002-es távozásomkor közölték velem: azért kell mennem, mert úgymond a Fidesz embere vagyok, és ezt azóta is az orrom alá dörgölték.



– Milyen a viszonya Kövér Lászlóval és Demeter Ervinnel?

– Mindkettőt az 1998-as kormányváltás után ismertem meg. Büszke vagyok arra, hogy az ő irányításuk mellett dolgozhattam abban a négy évben. Mindkét miniszter nagyon konzekvens és szilárd szakmai követelményt támasztott a munkánkkal szemben.



– Utólag mégis azt vetették a szemükre sokan az ellenzéki oldalon, hogy elmaradt a nagytakarítás az NBH-ban.

– Soha egyikük sem fogalmazott meg olyan kérést, hogy ezt vagy azt a vezetőt mozdítsam el, vagy valaki helyére ezt vagy azt nevezzem ki. Ilyenfajta elvárás nem volt, egyedül az eredményes és szakszerű munkát követelték meg a vezetői és végrehajtói állománytól.



– Ma milyen a kapcsolata a két volt miniszterrel?

– Kapcsolatunk eseti jellegű, általános biztonságpolitikai kérdésekben időnként kikérik a véleményemet, mint azt a nyilvánosságra került telefonbeszélgetések is bizonyítják. Nem merném azt állítani, hogy szaktanácsadójuk vagyok, de mint jó ismerősnek, elmondom a véleményemet, ha kérdezik. A szakmámban ilyen tanácsokat nagyon sokan adnak a sajtótól kezdve az üzleti élet szereplőin át a politikusokig. Ebben semmi bűn nincs, nem ütközik törvénybe. Mint diplomás politológusnak, biztonságpolitikai szakértőnek kérték, kérik ki a véleményemet. Azért persze nem járunk össze, nem veregetem meg a vállukat, nincsenek közös hobbijaink. Emberi, a tiszteleten alapuló kapcsolat maradt közöttünk 2002 óta.



– A "másik táborhoz" tartozó szakmabeliek is ellátják a politikusokat tanácsokkal?

– Természetesen ez mindennapos, és ezért eddig semmiféle retorziót nem alkalmazott sem a szolgálat, sem az aktuális politikai vezetés.



– Hogyan értsük azokat a kifejezéseket, amelyeket a lehallgatott telefonbeszélgetésekben használt? Mi az, hogy "jelentem", és "szeretnék referálni"?

– Akik ismernek, tudják, hogy nálam az ilyesmi hétköznapi irónia, amikor egykori vagy már nyugállományban lévő kollégákkal beszélek. Az is el szokott hangozni, hogy kérek engedélyt vagy jelentem, tábornok úr! Az nem zavar senkit?



– Én is mondtam már tréfásan, hogy jelentkezem, ha éppen egy volt katonatiszt ismerősöm hívott, de azért egy volt miniszterrel szemben ezt nem engedném meg magamnak.

– Így vagyok "összerakva", bennem van egy jó adag cinizmus, erős irónia és önirónia. Most is ezzel az öniróniával kezelem a jelenlegi helyzetem.



– Kért-e öntől bármit is konkrétan az elmúlt hónapokban a két politikus, megfogalmaztak-e feladatokat?

– Nem. Ahogy a hangfelvételek is bizonyítják, eseti dolgokról beszélgettünk, s ezek 99,9 százalékban az általánosság szintjén mozgó szakmai kérdések voltak.



– Soha nem mondták azt, hogy ennek vagy annak a dolognak utána kellene nézni?

– Ahogy a hangfelvételből is kiderül, elhangzott, hogy nézzük már meg, milyen gyakran járt Oroszországba Laborc Sándor.



– Ilyesmit hogy lehet "megnézni"? Kimennek Ferihegyre vagy felhívják a Malévnál dolgozó ismerősüket?

– Egy utazás sok ezer ember szeme láttára történik. Ilyen nem titkos információt számos módon meg lehet tudni. Egyébként a szolgálatoktól korábban eltávozott szakmabeliek időnként asztaltársaságokban találkoznak egymással. Havonta, kéthavonta együtt ebédelnek vagy vacsoráznak, és sörözés közben számos téma megbeszélhető.



– Ezek szerint a "polip", az "árnyék titkosszolgálat", a "hálózat" ilyen értelemben mégiscsak létezik.

– Ez ugyanolyan, mintha mondjuk a Pakson dolgozók tartanák egymással a kapcsolatot. Az is egy nagyon szűk szakmai kör, nincs sok atomerőmű ebben az országban, és kevés a hozzáértő szakember. Nyilvánvaló, hogy akik onnan elmentek, még évekig nehezen találják meg a helyüket a civil szférában, emiatt jelentősége van számukra a kapcsolattartásnak.



– A vád szerint az UD Zrt., mint a polip, beépült az élet minden szegmensébe, hatóságokhoz és hivatalokba. A jelenlegi alkalmazotti háttérrel képes erre az önök cége?

– Ez a "polip" csupán a bulvármédiának kitalált, a hétköznapi ember számára emészthető, könnyen érthető fogalom. Egy politikai marketingötlet, egy szlogen, amelyre hivatkozva fel lehet építeni bármilyen vádat.



– Ha egy megbízójuk azt kérné, tudnának-e információkat szerezni az APEH-től, a VPOP-től vagy éppen a rendőrségtől?

– Nem hiszem. Egyébként is a tevékenységünk legfeljebb egy százaléka magánnyomozás, s ennek az egyszázaléknyi munkának a kilencvenkilenc százaléka is az általunk őrzött területekre korlátozódik.



– Komoly ügyfélköre van az UD Zrt.-nek, Csányi Sándor, az OTP főtulajdonosa is önöknél tartotta számítógépes szervereit, míg le nem foglalta a rendőrség. Szilvásy György szerint nyolc hónapja kezdték megfigyelni önöket. Márpedig ekkor, februárban tartóztatták le például a Csányit 12 milliárd forintra zsarolókat.

– Arról a történetről csak utólag, a médiából értesültünk.



– Vagyis az OTP-vezér nem bízta meg önöket a felderítéssel?

– Nem, erről az ügyről csak a médiából értesültünk, az OTP a hivatalos szervekhez fordult segítségért.



– A városban kerengő hírek szerint elvileg az UD is leleplezhette a zsarolók megbízóit, ami nagyon kellemetlen lehetett valakiknek. Van ebben igazság?

– Megtisztelő a feltételezés, de a leghatározottabban állítom: az ügyről csak utólag szereztünk tudomást, amikor már kirobbant.



– A pletykák szerint éppen a kíváncsiságának lett az áldozata az UD Zrt.

– Lehet, hogy annak vagyunk az áldozatai, ám akkor nagyon rossz nyomon járnak, akik úgy gondolták, revánsot vesznek.



– Ma már világos, valóságos adathalászatot végzett a hatóság, és ami információ beleakadt a hálóba, azt szépen kiválogatták. Törvényes ez az eljárás?

– Abszolút nem törvényes. A nemzetbiztonsági törvény egyértelműen fogalmaz: titkosszolgálati eszközt és módszert csak célhoz kötötten szabad alkalmazni konkrét bűncselekményi kategóriára. Ha valaki az illetékes bíróhoz vagy az igazságügyi miniszterhez visz egy ilyen kérést, akkor egzakt módon meg kell fogalmazni azt a bűncselekményi kategóriát, amire a lehallgatásnak irányulnia kell. Ennek folyománya, hogy a lehallgatást végzők csak azokat a beszélgetéseket adhatják tovább a megrendelőnek, amelyek az engedélyben szereplő bűncselekményhez kapcsolhatók.



– A lehallgatási ügy kipattanásakor egészen más célokról volt szó, mint amiről ma beszél a titokminiszter.

– Amikor szeptember 11-én megjelentek nálunk a házkutatást végző rendőrök, akkor az elém tett házkutatási engedélyen az állt, hogy fegyverrel és lőszerrel való visszaélés megalapozott gyanúja miatt folyik a vizsgálat. Emellett magántitok jogosulatlan megismerése is részét képezte Laborc Sándor feljelentésének. Az első néhány napban még számoltam, hogy hányfajta bűncselekmény-variációt dobtak be a köztudatba, mint egy jól felépített színdarabnál, hogy emeljék a feszültséget és a tétet, majd a végén terítsék ki a legütősebb lapokat az asztalra. A megalapozott gyanú másfél óráig élt.



– Sok számítógépet és CD-t vittek el önöktől. Azt mondta, szabálytalan volt a lefoglalás.

– Nagyon komoly számítógépeink voltak, volt olyan, amilyet még nem is láttak a rendőrök. Hiába jeleztem, hogy azoknak is írják már fel a gyári számát, azt mondták, jó az így. Polcszámra gyűjtötték be a CD-ket, tízet-tizenötöt beraktak egy-egy zacskóba, lezárták és aláírták. Azt is kértem, hogy külön csomagolják el őket, és egyenként ragasszák le a zacskókat, de nekik bedobálva is megfelelt.



–    Így manipulálhatók az adatok?

–    Egyértelműen. Bármikor előbányászhatnak egy CD-t, amelyen pedofil felvételek vannak, de a számítógépre is felrakhatnak a Nemzetbiztonsági Hivatal bármelyik szerveréről – amelyet mi "ördögi ravaszsággal feltörtünk" – bármilyen minősített anyagot. Egyébként az is érdekes, hogy előbb azt állították, hogy kívülről támadtuk meg az NBH szerverét, aztán rádöbbentek, nem szakszerűen tálalták a médiának a történteket. Az egy keményen zárt rendszer, hiszen NATO-tagország vagyunk, úgyhogy csavartak egyet a sztorin, és azt mondták: belülről támadtuk meg a rendszert.



– Miért nyilatkozott úgy a házkutatás másnapján, hogy ez az akció nem az UD Zrt. ellen folyik, hanem például a Fidesz ellen? Miből gondolta?

– A módszerből. Teljesen egyértelmű volt, hogy a rendőröket nem készítették fel, nem tudták, hogy kihez mennek. Látszott rajtuk: attól félnek, hogy éles fegyver van nálunk, hiszen egy mozdulatomra fegyvert rántott egyikük, és tigrisugrással elvetődött. Emellett negyedóránként telefonon instruálta őket valaki.



– De miért éppen politikai ügyre gyanakodott? Volt rá utalás?

– Nem kell ahhoz műveleti szakembernek lenni, hogy lássa az ember: ennek az akciónak a fő vonulata nem az UD Zrt. ellen, hanem magasabb körök ellen folyik. Az eljárás technológiája, az erőfitogtatás, a nagy felhajtás azt sugallta, hogy ez a nyitás egy média-előkészítés része.

Forrás: Magyar Hírlap
 

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld