Címlap
Örökségnapok: ami máskor rejtve van PDF Nyomtatás E-mail
2008. szeptember 23. kedd, 17:17
A Kulturális Örökség Napjain (KÖN) idén több mint háromszáz település csaknem 700 épülete, helyszíne várja nyitott kapukkal a látogatókat. Bár lapzártánkkor még nincsenek adatok, de úgy tűnik, a legnépszerűbbek idén is a Sándor-palota, a Magyar Nemzeti Bank és az Opera voltak, mi azonban Budapest rozsdazónájába tettünk látogatást, ipari és közlekedési műemlékeket keresve. Néhány évvel ezelőtt még úgy kezdtük a Kulturális Örökség Napokról (KÖN) szóló tudósításunkat: „A máskor csendes, őszi hétvégén tömegek lepték el a várost.” A tömegek idén is voltak az utcán, de nem csupán a műemlékeket vették célba. 1999 óta ezen a napon tárulnak fel az egyébként leggyakrabban zárt műemlékek.

Bár a statisztikákban jól mutat, hogyan növekedett az elmúlt években a KÖN-ön részt vevő helyszínek száma, mégsem tagadhatjuk el, hogy a budapesti kínálat mintha szegényedett volna az utóbbi években. Idén alig néhány épülettel bővült a helyszínek száma. Jót tesz talán az a büdzséemelés, amit Hiller István oktatási és kulturális miniszter kilátásba helyezett. Bár a pénznél is jobban kellenek az innovatív ötletek. Idén a kultúrházak hosszú éjszakájával rukkoltak elő a szervezők.

Az örökségnapok rendezvénye minden évben a műemlékek egy-egy kiválasztott csoportjára koncentrál. Idén ezt az eseményt is beszippantotta a Reneszánsz Év. Bár hazánk csekélyke reneszánsz épületállománya az év minden szakában látható: múzeum vagy épp templom. Budapesten pedig aligha maradt annyi emlék a korszakból, hogy egy ilyen, több száz helyszínt felvonultató sorozat vezérfonalává letetne tenni (nem véletlen, hogy a fővárosban egyetlen helyszínt ad ki a KÖN keresője reneszánsz emlékhelyek címmel).

A reneszánsz helyett viszont van számos olyan rejtett, sőt pusztuló értéke a fővárosnak, amely megérdemelné, hogy fókuszba kerüljön. Itt vannak például az ipari műemlékek. A rozsdaövezet épületei szerte Európában reneszánszukat élik. Nálunk pedig, ha ilyen marad az étvágyuk az ingatlanfejlesztőknek, a következő évtizedet sem érik meg. A Soroksári út mögötti élelmiszer-ipari komplexum (épp most bontottak el egy malmot erre), az egykori Csepel Művek, a Ganz telephelyei, Újpest egykori gyárai ma még megmenthetőek volnának. Jellemző, hogy az eredetileg az ipari műemlékeknek szentelt örökségnapokon nem nyíltak meg a legemblematikusabb indusztriális emlékek. De azért leltünk néhány újdonságot mégis. Először nyílt meg a nagyközönség számára a Ferencváros kocsiszín a Könyves Kálmán körúton. Az 1905-ban épült remízt eredetileg 40 kocsi befogadására tervezték. Az épületek egy része meglehetősen elhanyagoltan, de ma is őrzi eredeti arculatát és funkcióját. A szomszédban a százéves áramátalakító állomás is kinyitotta kapuit a jeles napra. Itt transzformálták a magasfeszültségű villamos áramot a villamosközlekedés számára. A legősibb, szobányi masina majdnem az épülettel egyidős. Mellette az ötvenes évek jóval kisebb gépcsoportjai is megvannak még ugyanabban a teremben, ahol a mai berendezések dolgoznak, puritán kapcsolószekrényekbe rejtve. Csak azon csodálkozunk, hogy az évtizedek óta nem használt gépek máig a helyükön maradtak. Kísérőnk elmondja, hogy az 1903-as Siemens-transzformátorért Németországból érdeklődtek már, néhány szaki lelkesedésének volt köszönhető, hogy nem szerelték le e becses emléket.

Aztán a Bartók Béla út 31-es bérház felé vesszük utunkat. Jól emlékszünk régről a házon lévő emléktáblára, mely arról tudósít: itt működött Csonka János első gépgyára. Ám mindeddig azt gondoltuk, a gyárnak híre-hamva sem maradt. Nem így van. Csonka János unokája, Stróbl Alajosné fogad bennünket az örökségnapokon először látogatókat fogadó múzeumban. Elmondja, e bérház egész alsó szinte a magyar autóipart szolgálta a húszas években. Amikor Csonka János a Műegyetem műhelyfőnökeként, 72 évesen, 1924-ben nyugdíjba vonult, nem ment messze munkahelyétől. Csak az – akkor Horthy Miklós – út másik oldalára, hogy a 31-es szám pincéjében gépgyárat rendezzen be. A család kezdeményezésre 1990 óta folyik a munka, hogy az egykori üzem egy részében múzeumot hozzanak létre. Bár az intézmény még hivatalosan nem nyílt meg, de most szombaton mégis vendégeket fogadott. A család reméli, az Országos Műszaki Múzeum által ígért, a mester által gyártott porlasztók és Közlekedési Múzeumból jövő postatricikli nemsokára megérkezik. De így is számos unikális tárggyal rendelkeznek, itt van Csonka talán legfontosabb találmányának, a porlasztónak egy prototípusa és több Csonka által készített benzinmotor.



Forrás: Népszava
 

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld