Címlap
Thrillerbe öltöztetett reklám PDF Nyomtatás E-mail
2008. szeptember 12. péntek, 15:59
Szeretjük a Balkánt. Nem azt a pirospozsgás, sírva vigadós arcát, amely a nyugatra szánt filmekben és zenékben fellelhető, hanem azt a keserű vagy boldog, viharvert, maszatos és mélyre húzó arcát, amelyet csak kevesen tudnak felvillantani a nem ott születetteknek. E miatt a vonzódás miatt ültünk be a macedón Milcso Mancsevszki Árnyékok című filmjére is, és mert az utóbbi évek Balkánról érkezett filmjeit – lásd: Szerelmem, Szarajevó – éteri magasságokba emelte a hazai kritika már nem egyszer. Jelen dolgozat történetének leírása furcsaságokat ígért: egy balesetet szenvedő fiatal orvos felépülése után különös alakokkal találkozik. Feltűnik az életében egy elfeledett dialektusban beszélő öregasszony, egy csecsemővel mászkáló, idős férfi és egy szép, fiatal lány, aki – szomorú szemein kívül – egy a nyakán éktelenkedő sebhellyel is furcsa érzéseket ébreszt a főszereplő Luckyban.



Az Árnyékok, nem árulok el nagy titkot, az élet és a halál közötti átjárhatóságról, az átjutásról szól. Arról, hogy az ifjú Lucky, amikor a balesete történt, csak a bolyongó három lélek: az öregasszony, az idős, babás férfi és a fiatal lány – akivel viszonya szövődik – segítségével tért vissza az alagútból, amely a túlvilágra vezet.



Persze az első órában még ijedeztünk, amikor az öregasszony a frászt hozta Luckyra furcsa mormolásával, aztán a kísértések is kiszámíthatóvá váltak, és egyre kevésbé tudtuk, mit is nézünk. Családi drámát, ahol a megcsalt orvos kissé megbolondul? Kísértethistóriát, amelyben régi macedón hiedelmek tűnnek majd fel? Vagy bújtatott propagandafilmet, amely a maga százhúsz percében a lehető legtöbb gyönyörű tengerpartot villantja fel, s még azt is a szereplők szájába adja, hogy mennyire szeretik a hazájukat?



Egyiket sem, vagy mindhármat egyszerre. Az Árnyékok sokat markol, de keveset fog: mindenből ad egy kicsit, de eldolgozatlan, kiforratlan szálaival hiányérzetet is hagy bennünk. A színészek nagyon jók, és az operatőr is remekelt – nem az utazási katalógusba készült felvételekkel, hanem egyébként –, de nem áll össze kerek egésszé a mozi, és az is zavaró, hogy kiderül, banális dolog miatt szálltak rá a szellemek a fiatal orvosra: Lucky anyja kiásta és ellopta a csontjaikat, de hogy miért, nem tudjuk meg. Az meg már aztán tényleg nem kellett volna, hogy a végén a halott lány megpróbálja a sírba rángatni Luckyt…



Az Árnyékok a balkáni, macedón hagyományok felszínét kapargatja csak, nagyon thrilleres akar lenni, de az is csak félig sikerül, szóval, aki nem maximalista, és megelégszik a mindenből egy kicsivel, üljön be az Árnyékokra, de ne gondolja, hogy ez lesz a balkáni Hatodik érzék.



Árnyékok

Színes, feliratos, macedón dráma, 120 perc, 2007

Rendezte: Milcso Mancsevszki

Forrás: Magyar Hírlap
 

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld