Címlap
Évszázados vonzerő PDF Nyomtatás E-mail
2008. augusztus 14. csütörtök, 15:31
Nem elég egy új múzeumot, színházat vagy közösségi házat felépíteni, az is fontos, hogyan lehet ezeket színvonalas programokkal megtölteni - véli Halász János, Debrecen kulturális ügyekért is felelős alpolgármestere, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke.

- Ritka, hogy egy város néhány év alatt olyan nagyot lépjen előre kulturális téren, mint ahogy azt Debrecen tette. Mi a titkuk?



- Részben az, hogy Debrecenben 1998-ban elkezdődött egy folyamat, ami azóta sem tört meg. Tovább tudtuk vinni azt a városfejlesztési programot, amelyben a kultúra nem valamiféle elérendő cél, nem is előre kiszámolt haszon, hanem közösségteremtő, közösségszervező erő - így tekintett rá akkor, és így tekint rá ma is a város vezetése. A város kulturális életében zajló munkát egyébként egyfajta hármasság jellemzi: a közművelődési struktúra folyamatos átalakítása, új építkezések és fejlesztések vállalása, valamint a létesítmények működtetése. Ezek mentén teljesedik ki Debrecen kulturális intézményrendszere.



- Szinte nincs hónap, amikor Debrecen ne kínálna valami különleges kulturális programot, miközben se vízpartja, se hegyei nincsenek, amelyek esetleg - plusz vonzerőként - megkönnyítenék a szervezők dolgát.



- A város vonzereje évszázadok óta az oktatásban és a kultúrában rejlik, ami egyben a debrecenieknek is tartást ad és büszkeséggel tölti el őket. Valaki nemrég találóan azt mondta, hogy Debrecenben megépítik azt, amire szükségük van, és idehozzák a nagyvilágot - legalábbis kulturális értelemben. És ez éppúgy érthető a Modemre, mint a Kölcsey Központra vagy az épülő új színházra, és megannyi másra.



- Ha már színház: vezető hír volt, hogy sikerült Beregszászból Debrecenbe csábítani Vidnyánszky Attilát, aki Csányi János mellett művészeti vezetőként kapcsolódott be a munkába. Kettejük közül ma már csak Vidnyánszky dolgozik a színháznál. Keresik mellé a megfelelő embert?



- Csányi János és a városvezetés közös megegyezéssel bontott szerződést, Vidnyánszky Attila pedig megbízott igazgatóként dolgozott tovább. Az igazgatói pályázatot kiírtuk, és Kósa Lajos polgármester felkérte Vidnyánszky Attilát, hogy pályázzon a posztra.







- Amennyiben nyerne, egy új játszóhely is a vezetése alá kerülne: az épülő Latinovits Színházé.



- A névről még korai beszélni, mielőtt elneveznénk Latinovitsról, az örökösök véleményét is szeretnénk kikérni.



- Nem volt elég a meglévő Csokonai Színház?



- A Csokonai Színháznak nincs igazi kamaraszínháza, ami van, az csupán ideiglenes játszóhely. Ugyanakkor minden azt mutatja, hogy szükség van egy kamaraszínházra: évről évre nő az előadások és a színházba járók száma is. Szakmai szempontból is jó, ha két teljes értékű játszóhely működik majd: az új a prózai, a régi a zenés darabok otthona lesz. A 350 néző befogadására alkalmas színházat a tervek szerint 2009 őszén nyitjuk meg, ha a költségvetési helyzet ezt lehetővé teszi.



- Nincs meg rá a kellő anyagi fedezet?



- Úgy vélem, egy ilyen mértékű fejlesztésben, amikor egy város egy új színházat épít, az államnak is részt kell vállalnia. Ám a jelenlegi szocialista kormány Debrecennek semmilyen segítséget nem ad a színház építéséhez. A város mintegy 4 milliárd forintot fordít az építkezésre, de szükségünk lenne még 2 milliárdra, hogy a belsőépítészeti munkák és a színháztechnika kialakításának költségeit is fedezni tudjuk. Az új színház építése régóta kidolgozott program, szerepelt az Európa kulturális fővárosa pályázatban is. Ennek ismeretében még érthetetlenebb, hogy például Szombathelynek, egy közel sem ilyen részletesen kidolgozott programra, mint a miénk, a kormány tavaly megszavazott egymilliárd forintot. Úgy gondolom, ezt érdemes lesz parlamenti bizottsági szinten is megvizsgálni.



- Közel három éve, az Európa kulturális fővárosa pályázatra Debrecen komoly anyagot adott be, és bár nem nyerték el a címet, a legtöbb terv már megvalósult.



- Mi nem azért készítettük el az EKF programot, hogy kihasználjunk vele egy jó lehetőséget, hanem egy, a pályázattól függetlenül zajló folyamatba illesztettük be a terveinket. Az EKF pályázatot adalékként kezeltük, de végül - egy politikai döntés következtében - nem mi kaptuk meg ezt a lehetőséget. Mára azonban kiderült, hogy Pécs szocialista városvezetése alkalmatlan a program előkészítésére: nem azt, nem úgy és nem akkor csinálják, ahogy vállalták.



- Visszatérve a városra: a debreceni önkormányzat honnan tud a fejlesztésekre, a működtetésre és a programokra pénzt biztosítani?



- A város négy és fél milliárd forintot fordít a költségvetéséből a kultúrára - ez körülbelül a büdzsé tíz százaléka. Jelentős összeg, ami nagyrészt az intézmények fenntartására szolgál. De mindezt azért tudjuk megtenni, mert nagyon jó struktúrájú intézményeink vannak. Például a Modem ugyan kap 260 millió forintot a várostól, de több mint 260 milliót elő is teremt, bevételként. A Kölcsey Központ hasonlóan működik. Az, hogy építünk egy új múzeumot, színházat vagy közösségi házat, csak a kezdet, a lényeg, hogy ezeket hogyan tudjuk működtetni, tartalmas és színvonalas programokkal megtölteni.



- A közeljövőben milyen művészeti események várják a Debrecenbe látogatókat?



- Annyiban mindenképpen bővül a kínálat, hogy idén az őszi fesztivál rendezvényeibe is bekapcsolódik a város. A Modemben Aknay Jánosnak rendeznek életmű-kiállítást, a Főnix Csarnokban pedig lesz István, a király előadás. És tárgyalunk arról is, hogy szeptemberben nálunk rendezzék meg azt az alternatív színházi fesztivált, aminek eddig Szeged adott otthont.






Jubiláló állatkert - Együtt ünnepelhet Szigfrid, a víziló, Lenocska, a gibbon és persze a sok ezer kétlábú látogató: idén ötvenéves a debreceni állatkert, az első ilyen jellegű vidéki intézmény hazánkban. Az állatés növényparkot 1958 májusában hozták létre, néhány hónappal veszprémi társintézménye előtt. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal, Nagyerdei Kultúrpark néven. A terület természetvédelmi oltalom alatt áll: több mint 600-féle növény található a 17 hektáros parkban, ahol öt földrész 167 fajának 1500 példányát mutatják be az érdeklődőknek. "Számos faj található nálunk, amely az országban egyedül itt tekinthető meg" - mondta lapunknak Nagy Sándor Tibor, az állatkert ügyvezető igazgatója. Az állatkert büszkeségei azok a különlegesen ritka állatok, amelyek eredeti élőhelyükön a kipusztulás szélén vannak, és a világ állatkertjeiben is kevés található belőlük. Közéjük tartozik az észak-kínai leopárd, amelyből a világon alig ezer példány él, és a kihalás fenyegeti. Az igazgató büszkén számolt be arról, hogy a ritka ragadozó debreceni állománya egy példánnyal bővült: kis leopárdkölykük született. Az intézmény a nemzetközi állatkerthálózatokkal és a hazai tudományos műhelyekkel együtt küzd a kihalás szélén álló fajok megmentéséért, s a Debreceni Egyetem kihelyezett tanszékeként a természetvédelmi, a környezettudományi és a gazdamérnöki karok hallgatóival is együttműködnek. A debreceni állatkertben nagy átalakítások zajlanak 2000 óta, melyek során élőhelytípusú környezetet teremtettek a kert lakóinak, akik meg is hálálják a gondoskodást. "A szibériai tigrisek kifutójába is olyan fákat, sőt gyógynövényeket ültettünk, amelyek eredeti élőhelyükön is megtalálhatók" - mondta az igazgató.



Hipermodern piactömb - Novemberben adják át a volt Debrecen Áruház helyén felépülő új komplexumot. A százmillió eurós (24-25 milliárd forintos) beruházásban a debreceni vállalkozók mellett a német ECE befektetői csoport vállalt oroszlánrészt. A három plusz négy szintes, 31 ezer négyzetméteres, több mint 130 üzletet magában foglaló Debrecen Fórum Kulturális és Kereskedelmi Központ felső szintjén kiállítási csarnok és színház is helyet kap. A bevásárlóközpontban az üzletek 99 százalékát már bérbe adták: a boltok között számos, Debrecenben eddig nem kapható világmárka képviselői mellett helyi vállalkozók is készülődnek a nyitásra. Az épületegyüttesben 850 férőhelyes, négyszintes parkolóház várja a látogatókat.


Forrás: Heti Válasz Online
 

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld