Címlap
Az igazságos király visszatért Budára, Ételreneszánsz PDF Nyomtatás E-mail
2008. március 20. csütörtök, 14:36

A "csodálatos" jelzőt már elsütöttem múlt héten, amikor a 4x a reneszánszról című kiállítássorozat első darabját, az Országos Széchényi Könyvtárban nyílt Vitéz János-féle bibliotéka bemutatóját dicsértem. Így most keresgetem a szót, amellyel a Budapesti Történeti Múzeumban tegnap kezdődött, Mátyás király környezetét és korát rekonstruáló nagy kiállítást illethetném. Ha azt mondom, lenyűgöző, akkor ebben talán benne van kicsit a meghökkentő szembesülés is azzal, hogy milyen gazdag volt a Mátyás király körüli magyar reneszánsz, és hogy mindebből csak morzsák maradtak. És még a morzsák is szétszóródtak, sajnos.

Az Európa-szerte széthordott kincsekből sokat összegyűjtögetett most a kiállítás fiatal, új szemléletet is hozó rendezőgárdája Farbaky Péterrel, Végh Andrással, Spekler Enikővel és Basics Beatrixszal az élén. Két év szervezőmunka eredménye, hogy most hat ország negyvennyolc gyűjteményéből érkeztek hozzánk a fantasztikus Mátyás korabeli tárgyak. A legtöbb kölcsönzött látnivaló Olaszország 11 múzeumából (köztük a Vatikáni Múzeumból) és Ausztriából való. A kiállítás előtti két napon tízpercenként futottak be Európa különböző városaiból a futárok, küldöttségek egy-egy kódexszel, festménnyel vagy szoborral.


A látnivalókat felsorolni e rövid írásban nehéz, hisz szinte minden külön cikket érdemelne. A művészettörténészek például Giovanni Dalmata padovai Madonnája előtt fakadnak sírva, hisz a jeles művésztől, Mátyás király udvari szobrászától nekünk csak töredékeink vannak. Valószínűleg az ő munkája a visegrádi palota díszkútja, s bizonyosan az a kiállításban látható diósgyőri Madonna, amely a föld alól került elő Beatrix királyné egykori várában - hiányosan, darabokban. A két szobor egymás mellett példája annak, hogyan tette tönkre a történelem a mi reneszánsz művészetünket, s hogyan őrizte meg az olaszokét. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy legalább egy kúttöredékünk megmaradt Verocchio műhelyéből is. Ez a kút a budai palota udvarában lehetett valaha. S mi van meg a budai palotából? Örülhetünk, hogy darabjaiból egy balluszteres korlátot, vagy a földben talált rajzos padlókövekből legalább néhány padlórészletet sikerült összerakni.


Bár a morva XV. századhoz képest akár még gazdagnak is mondhatjuk magunkat: abból ugyanis körülbelül három kőmedalion maradt. Mindhármat láthatjuk egyébként a kiállításon. S itt van Bécsből az a híres, márványba faragott, kissé idealizált Mátyás-portré is, melyet eddig főleg könyvekből ismertünk. Mátyás arcai az összes ismert változatban megjelennek az érmeken és a festményeken. Meglepőek a XVI. századi képek: göndör hajjal, kis kecskeszakállal ábrázolják a nagy uralkodót. Hangsúlyos szerepet kap Beatrix királyné. Sajnos mellszobrát Amerikából túl költséges lett volna kölcsönkérni, viszont sikerült kiállítani személyes tárgyait, például az énekeskönyvét vagy apjának mellszobrát Nápolyból.


Mátyás hadait a Bécsből hozott, korabeli gyalogos állópajzsok szemléltetik legjobban. Az egyházi életet pedig egyebek mellett a gyönyörű miseruhák. Köztük fődarab a fojnicai kazula, amely Mátyás trónkárpitjából készült. És a kódexek, a Corvinák! Szinte mindegyik megnézhető, melyben a királyt ábrázolták, s kölcsönkaptuk a Vatikánból Mátyás firenzei Bibliájának három kötetét, melynek érdekessége, hogy az egyik nincs befejezve.


A kiállítás vége Corvin Jánost, a királynak egy bécsi aszszonytól született fiát, s a család antik származását bizonyítani hivatott Corvin-legendát idézi meg. A Corvin-mítosz már Corvin János trónutódlását kívánta elősegíteni. Ez volt Mátyás élete végének egyik legsúlyosabb kérdése: hogyan lehet törvényes utóddá tenni a törvénytelen fiút? Ebben játszottak volna szerepet a Corvinák is, melyeket fiára hagyott. Arra gondolt talán, hogy egy gazdag könyvtár akár a trónutódlásban is döntő lehetett.


Mi ezen meglepődünk. Egy könyvtár mint érv a trónvitában? Hm.


De hát nem ez a reneszánsz?


Feléledő kézművesség



A reneszánsz emlékévhez kapcsolódóan március 21. és 24. között a Király utcai VAM Design Centerben iparművészeti élménykiállítást és vásárt rendeznek, kulturális és gyerekprogramokkal kísérve. Ezzel is segíteni kívánják a hazai kézművesség elismertetését, megszerettetését. Az eseményre még várják további kiállítók, alkotók jelentkezését. A szervezők számára Mátyás király kora a példa, amikor a manuális művészetek a világ egyik kulturális központjává tették az országot.


Reneszánsz ételek - Ételek reneszánsza címmel nyitnak időszaki kiállítást csütörtökön délután öt órakor a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban, a budapesti Szent István tér 15. alatt.


Forrás: Népszabadság Online

 

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld