Címlap
Postabank-per - szolid büntetés másodfokon PDF Nyomtatás E-mail
2008. január 11. péntek, 09:14

Pénzbüntetésre ítélte tegnap a Fővárosi Ítélőtábla Princz Gábort és három társát hanyag kezelés vétsége miatt. Bárándy Péter, Princz ügyvédje elégedetlen az ítélettel. A csaknem tíz éve tartó Postabank-ügy a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.

Tegnap másodfokú, de még nem jogerős ítéletet hozott Budapesten a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank volt vezetőinek ügyében. Princz Gábor és három társa ezúttal bűnösnek találtatott, de oly kis súlyú cselekményben, amit mindössze pénzbüntetéssel sújtott a bíróság. Minthogy első fokon felmentették a vádlottakat, a két ellentétes bírói ítélet után harmadfokú eljárás következhet, immár a Legfelsőbb Bíróságon.


A Postabank 153 milliárd forintos vagyonvesztése miatt az 1998-as kormányváltást követően 14 feljelentés - köztük az ÁSZ-é, a Kehié, az ÁPV Rt.-é és a Pénzügyminisztériumé - érkezett a nyomozó hatósághoz. A nyomozás öt évig tartott, a per 2004 őszén kezdődött. A rendőrség 1999 februárjában indított eljárást gazdasági társaság vezető tisztségviselője visszaélésének vétsége miatt több mint egy tucat bankár - köztük Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója - ellen. Ekkor csak azzal gyanúsították őket, hogy a társaság helyzetéről valótlan tájékoztatást adtak a tulajdonosoknak. A szakértői véleményekre tekintettel 2003-ban emelték a tétet, változott a gyanúsítás; Princz Gábort és hat egykori vezetőtársát már 36 milliárd forintos hűtlen kezeléssel gyanúsították. Eszerint szándékos kötelességszegéssel különösen nagy kárt okoztak volna. De az, hogy saját hasznukra dolgoztak, nem merült fel.


A második, már bíróság elé került vád szerint Princz és volt vezetőtársai 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették. Eközben a pénzintézet elveszítette saját tőkéjét, majd állami kezességvállalásra és tőkeemelésre szorult. Ezzel mintegy 35 milliárd forintos vagyoni hátrányt okoztak. Princz ugyanakkor mindvégig hangsúlyozta: a vádakkal ellentétben ő és vezetőtársai megsokszorozták a bank értékét.

A Fővárosi Bíróság tavaly első fokon felmentette Princz Gábort és társait a vádak alól. Az ítélet szerint nem okozhatott volna vagyoni hátrányt az, amit az ügyészség felhozott ellenük, másrészt a vádlottak nem is követték el a terhükre rótt szabálysértéseket. Az elsőfokú bíróság szerint döntően a külső körülmények vezettek a Postabank veszteségeihez. A Fővárosi Ítélőtábla tegnap ezt az ítéletet változtatta meg. Princz Gábort és három egykori vezetőtársát, Varga Istvánt, Tarr Józsefet és Lovas Józsefnét bűnösnek találta hanyag kezelés vétségében. Princzet 3,6 millió, a másik három vádlottat 1,5-1,5 millió forint pénzbüntetésre ítélte. Jávori Pétert és Szabóné Bolváry Mariannt jogerősen felmentették. Pusztai Viktor, aki szintén vádlott volt, már elhunyt.


Az indokláskor a bíró hangsúlyozta: szinte precedens nélküli, hogy így elhúzódik az eljárás; ugyanis 11 évvel a sokak által a pénzügyi zavarok okaként számon tartott Postabank-pánik után hozott ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Kritikával illette a nyomozást, mert egyes gyanúsítottakkal szemben évekig folyt az eljárás, a VI.- és a VII.-rendű vádlott pedig csak 2003 áprilisában értesült arról, hogy meggyanúsították őket, s néhány nap múlva már a nyomozás eredményét ismertették velük. - Mintha nem jogállami követelményeknek megfelelően alakultak volna a dolgok - fogalmazott a bíró.


Az indoklás szerint az ügyészség szokatlan megoldást választott, amikor a vád tárgyává tette a pénzintézet üzletpolitikáját. Ez ugyanis szükségszerűen magában foglalja a nyereség lehetőségét és a veszteség kockázatát is. Azt viszont még senki nem találta fel, hogy piacgazdaságban miként érhető el a biztos nyereség - a hibás üzletpolitika pedig nem jogi kategória. A bíró szerint az ügyészségnek büntetőjogászként, nem pedig közgazdasági módszerekkel kellett volna közelítenie az ügyhöz.


Az Ítélőtábla emlékeztetett rá, hogy a tulajdonosok visszautasították a vádlottak tőkeemelési kérelmét, viszont az osztalék kifizetéséhez ragaszkodtak, miközben a pénzintézeti törvény előírta a nyolcszázalékos tőkemegfelelési mutatót. Így a vádlottak jobb híján (!) azt a megoldást választották, hogy a megfelelő tőkemegfelelési mutatót nem valós pénzügyi eszközökkel, hanem jogi megoldásokkal produkálták. Ilyen volt a követelések látszólagos értékesítése színlelt szerződéssekkel. A vevők ugyanis a bank hiteleiből vásároltak. Az alárendelt kölcsöntőke forrását is hitelből teremtették elő. A bank helyzete így látszólagosan javult. Látszólag eladott, látszólag kölcsöntőkéhez jutott. A vádlottak tehát szándékosan szegték meg a pénzintézeti törvény szabályait. Az Ítélőtábla azonban kiemelte, hogy az akkor hatályos törvény csak a vezetőkre nézve tartalmazott szigorú szabályokat, az alkalmazottak esetében pusztán kellő gondosságot írt elő, ezért csak Princz Gábor és három egykori vezetőtársa felelőssége állapítható meg.


Az indoklásból kitűnt, hogy e törvény szándékos megszegése még nem bűncselekmény. Ahhoz tudatában kell lenni annak, hogy vagyoni hátrányt okoznak. A szándékosság viszont kizárt, vagyoni hátrányt nem akartak okozni, így a hűtlen kezelés nem állapítható meg. Annak enyhébb alakzata, a hanyag kezelés - ami gondatlanságot feltételez - azonban igen.


A bírák szerint a vagyonvesztésben a négy vádlott mellett közrejátszottak a tulajdonost képviselő állami tisztségviselők, illetve a bankfelügyelet elmulasztott intézkedései is. Sőt, a vagyonvesztés jórészt a vádlottakon kívül álló okok miatt következett be.


A bíróság a büntetések mértéke kapcsán megjegyezte: a hanyag kezelés az elkövetéskor három évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető. Tekintettel az időmúlásra, a szabadságvesztés túlzottan súlyos hátrányt jelentene. A pénzbüntetés mértékét viszont Princz esetében - tekintettel akkori jövedelmére - a korabeli maximumban állapították meg.


A másodfokú döntés ellen a bűnösnek talált vádlottak felmentésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett.


Az ítélethirdetés után Bárándy Péter, Princz Gábor ügyvédje úgy fogalmazott: az ítélet "nem jó". Gondatlanságot állapított meg a bíróság, de ő ennek okát nem fedezte fel az ítéletben, mint ahogy azt sem, hogy bármiféle vagyoni hátránnyal összefüggésben állt volna a vádlottak magatartása. Nem erre a döntésre számítottak - összegezte kollégái véleményét is Princz Gábor egyik ügyvédje.


Forrás: Népszabadság Online

 

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld