Címlap
Leonardo Debrecenben PDF Nyomtatás E-mail
2007. augusztus 30. csütörtök, 11:36

Az igazi da Vinci címmel a napokban nyílt meg Debrecenben a reneszánsz zseni gondolkodását bemutató kiállítás. A Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ igazgatója, Gulyás Gábor legalább százezer látogatót vár itthonról és külföldről.

A múlt heti megnyitón alig fértek be az épületbe a vendégek. Elégedett?



Nagy örömömre megjelent az olasz nagykövet, a magyarországi olasz kulturális intézet igazgatója, s több hazai és külföldi múzeum vezetője is. De főként azért vagyok elégedett, mert hosszú sorokban várták az emberek, hogy bejussanak.



Hogy került Leonardo Debrecenbe?



Fontosnak vélem, hogy minden évben rendezzünk egy olyan kiállítást, amely több látogatót vonz, mint a művészeti tárlatok, s amely a gyerekeknek és a fiataloknak különösen vonzó lehet. Tavaly ősszel egy firenzei családi kiránduláson láttam először az Uffizi Képtárban a kiállítást, s azonnal elbűvölt. Ráadásul miután hazajöttünk, feltűnt, hogy a gyerekeim heteken keresztül Leonardoszerkezeteket terveznek. Nyilvánvaló volt, hogy ezt az izgalmas és korszerű tárlatot érdemes elhozni Debrecenbe.



Aztán hónapokig tartó egyeztetés következett.



Levelet írtam Firenzébe. Gyorsan reagáltak: sajnos nem lehetséges, a kiállításnak már lekötött programja van. Érezhető volt a levélből, hogy nem vesznek komolyan bennünket.



Úgy döntött, nem hagyja annyiban?



Néhány e-mail, telefon után elértem, hogy ki tudtunk menni tárgyalni Firenzébe. Ezután kiállítási mérnököket küldtek az olasz rendezők Debrecenbe, akik jelentést írtak a Modem technikai adottságairól. Igencsak meglepődhettek Firenzében, amikor a jelentésben azt olvasták: a számukra eddig ismeretlen magyarországi kiállítóhely néhány területen jobb adottságokkal rendelkezik, mint a tokiói Japán Nemzeti Múzeum. Ezt követően indult meg az érdemi tárgyalás, amelynek a sikere nem kis részben Kósa Lajosnak köszönhető. A polgármester nem volt rest személyesen egyeztetni mindenkivel, akivel kellett.



Miért lett téma az olasz sajtóban a debreceni kiállítás?



A debreceni kiállításnak van egy olyan része, ami az olaszok számára is szenzáció: az eredeti tervek szerint megépítettük és a Modem bejárata előtt felállítottuk a Leonardo által 16 évig tervezett, végül el nem készült Kolosszus nevű lószobrot. A reneszánsz egyik legnagyobb vállalkozása lett volna, ha a szobrot akkor kiöntik. Ahogy a neves Leonardo-kutató, Paolo Galluzzi a megnyitón fogalmazott: óriási jelentőségű tény, hogy a történelem során először Magyarországon látható ez a mű. Főként ennek kapcsán írtak a kiállításról.



A Kolosszus miatt olaszok is jönnek?



Erre is van példa, Milánóból már bejelentkezett egy csoport. De akadnak látogatóink Ausztriából, Szerbiából vagy Lengyelországból is. Az szinte természetes, hogy a Partiumból sokan jönnek - Nagyváradról egy óra alatt ide lehet érni. S ami számomra a legfontosabb: a kiállítást a debreceniek is szívükbe zárták. Éppen most hallottam, hogy gyűjtést kezdtek annak érdekében, hogy a Kolosszus nálunk maradhasson.



Nem csalódott a közönség, hogy végül is nem sikerült olajfestményt elhozni?



Tokióba is csak egyetlen eredeti művet vittek el az Uffiziből, és ez nem véletlen. Nem csupán arról van szó, hogy Leonardo da Vinci műveinek többsége egyáltalán nem utaztatható, így aztán még soha nem volt olyan tárlat, ahol ezek egymás mellé kerülhettek volna, hanem sokkal inkább arról, hogy a mi kiállításunkból ezek nem hiányoznak. Az igazi da Vinci nem múzeumi tárlat, hanem egy végtelenül izgalmas kortárs kiállítás egy lángelme szellemi hagyatékáról. De így is láthatóak eredeti művek. Megtekinthető egy, a kiállítás szempontjából központi témát feldolgozó korai rajz, ami egyfajta összekötése a tárlat két szintjének. Ezt az Uffizi korábban még soha nem adta kölcsön. És látható a Szépművészeti Múzeumban őrzött Lovas című bronzszobor is mint a Kolosszus által ihletett lovas szekció központi eleme.



Egymillió euróba került mindez. Megtérül a befektetett összeg?



Erre számítunk. Firenzében és Tokióban nyereséges volt a kiállítás, azt gondolom, nálunk nullszaldós lesz.



Óriási hírverés van a kiállítás körül. A Szépművészeti volt a minta?



Az, hogy híre van a kiállításnak, elsősorban Leonardónak köszönhető, az ő neve nagyon jó hívószó. Egyébként pedig a Baán László vezette Szépművészeti Múzeum marketingmunkája számomra valóban minta. Egy új intézmény vezetőjeként igyekszem mindenkitől tanulni. Rendkívül ambiciózus terveim vannak, amelyeket csak úgy lehet megvalósítani, ha odafigyelek a hazai és nemzetközi tapasztalatokra. Az igazi da Vinci reményeim szerint egy hosszabb folyamat első állomása.








Gulyás Gábor 1968-ban született Hevesen. 1994-ben magyar-filozófia szakon diplomázott a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1992 és 1994 között a Határ című irodalmi-kritikai folyóirat főszerkesztője. 1995 és 1998 között doktori ösztöndíjas a Debreceni Egyetemen. 1999-től 2006-ig az MTA Vulgo című bölcseleti folyóiratának szerkesztője. 1992 és 2002 között több mint félszáz esztétikai, filozófiai tanulmányt publikált hazai és külföldi kötetekben és folyóiratokban 2005-ben koordinálta az Európa Kulturális Fővárosa pályázat debreceni programját. 2006-tól a Modem Kht. ügyvezetője. Nős, három gyermeke van.

Forrás: Heti Válasz Online

 

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld